Hozzászólás: “Ez is csak egy feladat, amit meg kell oldanom.” Leukémia

Szerző: cmlgist

cmlgist — Mon, 28 Jul 2008 06:15:12 +0000

Kedves Judit!

Mint a CML és GIST Betegek Egyesületének titkára sok beteggel találkozom, honlapunkon megtalálja elérhetőségem, kérem keressen, hogy segíteni tudjak.

Üdvözlettel:

Kazda Tünde

Szerző: judit

judit — Fri, 25 Jul 2008 14:34:33 +0000

Kedves Sorstársaim! 4 éve diagnosztizálták nálam a CML-t,véletlenszerüen,azóta kezelnek,és én azóta sajnos egyre rosszabbul érzem magam. 1 évig roferon injekcióval,utána Glivec tablettával,egészen idáig.Most váltani akarnak,mivel a gyógyszer sajnos semmit nem segitett,Most a kisérleti uj gyógyszerkiprobálásban veszek részt.Az előzmények miatt egyáltalán nem bizom benne,és a mellékhatások igen megviselnek.Ha valakinek sikerült kilábalnia, szivesen olvasnám a történetét.Már teljesen elkeseredtem az én sorsom miatt. Köszi,hogy leirhattam: Judit

Szerző: Oroszlan11

Oroszlan11 — Sun, 04 May 2008 07:56:39 +0000

Sziasztok!

Teljes mértékben egyet értek Veled,nagyon szép és igaz dolgokat irtál le. Ez egy nagyon "más világ". És aki benne van csak az tudja, két éve derült ki a fiamról hogy leukémiás.Most tul vagyunk két év kemoterápián. 14 éves. még öt év, várunk.. ennyit tehetünk.Kivánok Neked és a családodnak további szép napokat. !

Szerző: szaszo71

szaszo71 — Fri, 02 May 2008 19:51:29 +0000

Sziasztok!

Örülök, hogy van erötök mindehhez. Nekem szemelyes tapasztalatom nincs, de anyukam 2 mellrakon van tul (az elsö 32 eves koraban volt, a 2. 46 eves koraban), ehhez tarsult meg egy tüdöattet (56 eves koraban), most 63 eves, epp minden fronton negativ eredmenyekkel , es meg mindig dolgozik.

Szerintem az a lenyeg, hogy ugy erezze az ember, hogy erdemes elnie.Szoval, minden jot Nektek a tovabbiakhoz!

Szerző: cmlgist

cmlgist — Thu, 24 Apr 2008 08:03:10 +0000

köszönöm!

és mindenkinek kitartást és erőt kívánok!

Szerző: lpircsi

lpircsi — Wed, 23 Apr 2008 11:43:22 +0000

Nagyon sok szempontból osztom a véleményedet!Az első és legfontosabb szerintem az alapszemléleted: ” ez is csak egy probléma,amit a lehető legjobban meg kell oldani” 4 év betegséggel nagyon sok elveszített betegtárssal a hátam mögött és folyamatos arra figyeléssel,hogy kivel és mi történik és hogyan,magam is arra jutottam,hogy az egyik dolog,amit az ember nem engedhet meg magának,az az önsajnálat és lehetőleg ne sajnáljon más sem! A prpbléma adott,meg kell oldani,ezért tőlem telhetően mindent meg kell tenni és akkor van esély arra,hogy jól jön ki belőle az ember. /én mellrákos vagyok,kemoterápiával,sugárterápiával,stb.a hátam mögött./Néhányan vagyunk csak az általam ismert betegek között,akik,mint Te,ugyanezzel a mentalitással néztünk szembe a betegséggel,és azt kell látnom,hogy akikkel én kezdtem,néhány kivétellel mind elmentek már,csak mi néhányan ” azok az ilyenek” maradtunk.Nagyon szurkolok Neked,továbbra is ilyen erőt és lendületet kívánok,és egy biztos,az élet szép,és jó dolog élni!Levelező szerverekben körbejár egy e-mail,a mottója: mit tennék,ha lenne még egy kis időm………Én minden nap elolvasom és igyekszem így nézni-látni mindent és mindenkit magam körül,és a világ tényleg egy olyan hely,ahol maradni kell,amíg lehet!