Hozzászólás: Koraszülés császárral, preeclampsiával és HELLP szindrómával, happy enddel :-) http://www.varoszoba.hu/2008/04/15/koraszules_csaszarral/ ... egy újabb WordPress honlap... Sun, 05 Oct 2025 00:44:10 +0000 hourly 1 http://wordpress.org/?v=3.9.1 Szerző: KerGiz http://www.varoszoba.hu/2008/04/15/koraszules_csaszarral/#comment-105 Tue, 04 Nov 2008 07:09:33 +0000 http://www.varoszoba.hu/2008/04/15/koraszules_csaszarral/#comment-105 Most hogy visszajöttem, újraolvastam… Írok még egy-két adalékot. A benn fekvés minden anyukának megadatik, ha képes szoptatni (na jól van, az elején fejni, és bevinni a tejcsit, mert szonda is volt egy ideig) a picit. Különben a vérnyomásom úgy per az utolsó napokra rendeződött, addig szedtem a vérnyomáscsökkentőket, 4×2=8 bogyóról lett lealkudva szépen folyamatosan 1-re… Még viccelődtem is azzal, hogy a babát hazaengedik, én meg benn maradok. :-) Persze ez nem fordulhatott volna elő, a vérnyomást a házidoki is nagyszerűen tudja ellenőrizni.35 nap múlva vihettük haza a picikét, aki ma már erős, másfél éves nagyfiú. :-)

Szabóibolya: isten ment hogy féljek a császártól. Lehet, hogy módosult tudatállapotban voltam, de életem egyik legszebb élménye lett. És nem fájt semmim, másnap már fürge voltam, hajolgattam, ugráltam, zuhanyoztam. :-)

És a “szmájlit” se sajnálom a hasamon, alig látszik, de azt fejezi ki, hogy van egy gyerekem. :-)

]]> Szerző: szaboibolya http://www.varoszoba.hu/2008/04/15/koraszules_csaszarral/#comment-104 Wed, 09 Jul 2008 06:12:36 +0000 http://www.varoszoba.hu/2008/04/15/koraszules_csaszarral/#comment-104 szia! Én 3 gyereket szültem császárral a Szent Imre kórházban. Szerencsére minegyikük időre született. Egyikkel sem volt olyan probélmám, hogy nem volt meg a kötődés vagy nem tudtam szoptatni. Rászemről ezeket a hiedelmeket teljesen alaptalannak tartom. Attól, hogy nem természetes úton szültem még én is ugyanúgy világra hoztam egy gyermeket és az én anyai ösztöneim-érzéseim is ugyanúgy működnek. Semmive sem érzem magam kevesebbnek attól, hogy így szültem. Nagyon sokan úgy gondolják, hogy ez nem is igazi szülés, bezzeg a hüvelyi szülés az igen. Ez is tud fájni, kellemetlen lenni hiszen itt a méh nem természetesen húzódik magától össze hanem injekciós rásegítéssel. A gyerekeim már nagyok 17,14,11, évesek és senki meg nem mondaná, hogy nem természetes úton születtek.  A legtöbb amit így vesztettem az, hogy nem vehettem őket rögtön a kezembe, de ze minden amiről lemaradtam. Ne féljetek a császártól, emiatt semmi hátrány nem fogja érni a babátokat. rögtön ébredés után meg kaphatjátok és onnantól minden ugyanúgy működik mint rendes szülés után. Ibolya

]]> Szerző: KerGiz http://www.varoszoba.hu/2008/04/15/koraszules_csaszarral/#comment-103 Fri, 18 Apr 2008 06:25:40 +0000 http://www.varoszoba.hu/2008/04/15/koraszules_csaszarral/#comment-103 Benn feküdtem. Eszembe se jutott, hogy hazamenjek, egyrészt kezelgették a vérnyomásomat, másrészt fejtem háromóránként, harmadrészt nem bírtam volna el se képzelni, hogy “csak úgy” hazamenjek, miközben a babám mellett is lehetek. (Szobatársnőm szintén HELLP-es anyuka elment egy félnapos eltávozásra, azt mondja iszonyatos volt, folyton a babára gondolt és jött volna vissza).

35 napot voltunk benn, 44 centivel és 2030 grammal jöttünk haza.

Most 68.5 centi 8020 a gyerkőc, jövő héten tölti a 13 hónapot, 11 hós kora óta jár, intelligens, mozgékony kis rosszcsont.

Örülök, hogy Te is így látod a császár-kötődés témakört. Megkukucskáltam a történeted, hasonló benne a műtő-feeling. :-)

Üdv,

KerGiz

]]> Szerző: izmiri http://www.varoszoba.hu/2008/04/15/koraszules_csaszarral/#comment-102 Thu, 17 Apr 2008 11:21:39 +0000 http://www.varoszoba.hu/2008/04/15/koraszules_csaszarral/#comment-102 szia !

Olvastalak a Kismamában is. Így részletesen még izgalmasabb, amit leírtál. Minden együttérzésem ahhoz, amin átmentetek. De minden jó, ha jó a vége !

Mikor a baba még a koraszülött osztályon volt, és írod, hogy egy hét múlva kézbe vetted, két hét múlva szoptattad, te akkor bent feküdtél ? Vagy otthonról jártál már be ? Mikor vittétek haza a kicsit ?

Egyébként mélyen egyetértek veled: a császárellenesek felháborítanak. Nekünk is így jött össze. Nem kértem, nem akartuk, de így sikerült. Meg van az oka. És maxinálisan abban hiszek én is, hogy az utána lévő közös élet, a játék, a sokminden amit együtt tanulunk meg, összeforraszt bennünket mamákat és babákat, és nem a születés pillanatán múlik ez. Hányan pottyantanak ki babákat, akik utána nem foglalkoznak vele ? Mi a fontosabb ? A szülés pár órás aktusa vagy a sok sok év, amit utána intenzíven élünk meg.

 

]]>