Puszil: Zetor

Furcsa a neved,de biztosan mész előre,mint a jó öreg zetor traktorok tették.Nagyon jó volt olvasni amit írtál,s a második részt akár én is írhattam volna.Apai nagyanyám egy kicsiny bakonyi falucskában élt,a templomtól 2 háznyira lakott és imádtam őt,meg persze az egész családot.Náluk békesség,szeretet és csend volt,míg az arisztokrata származású édesanyám családjánál mindig zűrzavar és veszekedés volt. Egész életemben egyszer nyaraltam annál a nagyimnál,de akkor is megszöktem tőle.A szegény mamikámnál a fél gyermekkoromat töltöttem,még az első osztályt is ott jártam.Naponta 2x voltunk misén és én folyton a katolikus templomokra jellemző gyönyörű oltárt és a szobrokat figyeltem.Egyszer megmozdult egy szent szobra,de a mamikám azt mondta,csak képzelődetm,pedig tuti megmozdult.Jézussal már beszélgettem többször,de nem vagyok lökött,igaz bipoláris vagyok,de látok és tudok jósolni,nem is akárhogyan,még amerika több tájáról is keresnek a neten emiatt,mert amit mondok az úgy történik.Van aki semmit sem tesz a tanácsom nélkül és aki hallgat rám,az jól jár.Egy baj van,az én életemet nem látom előre és sok tévedésem volt emiatt már.Jézus csodás lélek és minő véletlen,életemben először egy mentálhigiénés osztályon fektemkor jött hozzám,amikor nagyon sírtam és azt gondoltam nekem nincs ott helyem,hiszen én normális vagyok,csak bipoláris,ami igaz borzasztó,mert a halálvágy nagyon erős bennem,de a gyógyszerek már egész jól kordában tartanak.Jó lenne veled levelezni,de hogyan?Le vagyok rokkantva,most szüli a lányoma harmadik unokámat és én rettegek,vajon hogyan felelek meg minden elvárásnak és nem tudok igazán boldog lenni.Boldog?Ezt az érzést már sok-sok éve nem ismerem,hiszen nem tudok örülni senkinek és semminek.Az általad ajánlott oldalt megnézem,hátha segít nekem is.Köszönöm neked ezt a kis írást,lehet ez indít el nálam valamit és ezt kívánom sok sorstársamnak is.

Baráti öleléssel-Bius