Kettő dolgot tudnék neked ajánlani , elősször is látogass el egy ÉTEL INTOLERANCIA szűrésre( említetted hogy régebben csak elő elő jött ) az étel intolerancia ugyanúgy okozhat idegrendszeri panaszokat (émelygés szédülés ideg gyúlladás neurokémiai anyagcsere zavarok, ezek huzamosabb idejű fennáltsága okozhat derealizált érzést) mint , (100 % ig biztos vagyok benne hogy intoleráns vagy a búzára illetve a tojás fehérjére) + erősen ajánlok egy CANDIDA szürést is . Ami 15 napot vesz igénybe de megéri ! ( nem hiába hívják ezer arcú betegségnek)                (b1 és b6 vitamin szedése)

üdvözlettel : hasonló panaszokban szenvedő, jót akaró

Nagyon szomorú a történeted, és meg tudlak érteni. Szerintem bennem is munkál hasonló. Én is többnyire reményvesztetten, és nyomorultul érzem magam, és mostanában szinte mozdulni sincs kedvem. Én nem voltam hajlandó semmilyen gyógyszerhez kötődni, legalábbis a xanaxos próbálkozásom után, amivel semmit nem értem el. Persze nem egészen ugyanúgy élem meg a dolgokat, gondolom, nem egészen ugyanazok a folyamatok zajlanak le bennem, de azt hiszem ez is valamiféle agyi, idegi agyagcsere zavar lehet, aminek lehetséges, hogy van gyógyszere, de nagyon kitartóan kellene próbálkozni, hogy a megfelelő szert megtalálják az orvosok.Mivel van életcélod, és van amiért harcolj, ezért próbálj még utánajárni, keresni a megfelelőt. Amit ajánlanak, hogy mozogj, találj kellemes elfoglaltságot az jó. Reménykedni, hinni mindig kell, és bízni magadban, hogy egy kicsit mindig lehet jobb…

Nekem a hét év alatt kb húsz fajta diagnozist állítottak fel, de egyik sem volt megfelelő. Mindegyik orvos úgy kezdte, hogy ő már tudja is mi a bajom, felírt egy-két gyógyszert, aztán mehetek. Hozzá teszem ezek általában magánrendelések voltak, mert itt még emberségesebben bánnak a betegekkel. De azon kívül, hogy egy fél autó árát hordtam az orvosoknak, nem született megoldás.

Amit írsz a spiccességről, az tényleg jó megközelítés, bár én antialkoholista vagyok, de régebben voltam spicces . Inkább olyan zavarodott állapotnak érzem, amikor nehéz bármire is koncentrálni. A szorongás és a pánik szerintem ettől alakult ki. Ne mondja senki, hogy amikor évek telnek el ilyen állapotban, felszabadult és vidám tudna maradni.

A gyógyszerekkel kapcsolatban csak annyit jegyeznék meg,(bár én sertralint még nem szedtem) hogy az első pár napban nekem is hányingert csináltak, volt olyan amikor öt napig alig tudtam magamba erőltetni egy pár kiflit, de ez megszűnik.

Érdekes amit írtál, hogy már nem is vezetsz, mert nálam ez pont fordítva van. Nem merek tömegközlekedni, csak akkor érzem magam biztonságban ha saját autóval megyek.

Nálad is vannak olyan estek amikor nem mersz bemenni egy boltba, vagy bármilyen nyilvános helyre?

Amire még lenne egy megjegyzésem, amit írtál az agyrázkódásról, szerintem semmi összefüggés. Nekem is volt 16 évesen egy motoros balesetem amikor órák maradtak ki az emlékezetemből.

Ha eszembe jut még valami akkor jelentkezem.

Addig is jó egészséget Neked!

Üdv: István

Eddig neked sem adtak semmilyen konkrét diagnozist?

Az én neurológusom szerint is szorongás, depresszió. Azért jo tudni, hogy nem vagyok egyedül ezzel a furcsa szédüléddel. Én leginkább a spiccességhez szoktam hasonlitani, csakhát nincs sok kedvem vele viccelődni.

Én most sertralint kaptam, de ettől meg hányingerem van.

Remélem egyszer megtalájuk a kiutat.