Elolvastam a történeted, eléggé érdekes és, ha beleolvastál az írásaimba, akkor tudod, hogy érdekelnek az ilyen problémák, főleg a megpldásuk és az abban való segéítség adás. Az a legnagyobb gond, hogy az orvos nem éli át, ezért fogalma nincs róla, mit érez a beteg. Na meg az, hogy mindent vegyszerekkel akarnak megoldani. Nem vált be az egyik, nem baj van másik (mint a bohóc a cirkuszban), de, hogy a beteg mit mond a tapasztalatairól, az különösebben nem érdekli őket. Végigpróbáltam én is az összes PK gyógyszert, mindenféle keverésben és dozírozásban és a vége mindíg az volt, amitől jól éeztem magam attól tiltottak, amitől nem azt erőltették. 10 év után és rengeteg próbálkozás után eljutottam oda, hogy ma már csak egy féle tablettával élek. Azt utákom, ha sajnálnak (még a szüleimnek is megtiltottam), de nem szégyellem a betegségem, az uganis, mint többek példája mutatja csak ront az állapotukon. Sok mindent megtanultam, kitapasztaltam az ilyen betegségekkel kapcsolatban, ha érdekel valami kérdezz.

Szia Attila