Ez aztán igen komoly történet megértelek teged is meg a lányodat is. Sajnos az ember sokszor nemtudja hogy reagáljon helyzetekre és mi a jó! Sajnos te rosszul reagáltál a múltban valamire de meg is fizettél szerintem bőven érte és most probálod helyrehozni na ehhez kell az a nagy akaraterő és tiszteleteem az ilyen embereknek mint te hogy van benned ennyi! Én biztos vagyok benne hogy jó anya vagy hiszen nehéz lehet ennyi gyerekkel illetve az életben akadnak kitérők is szóval minden elismerésem neked!

Hát igen azh a bizonyos radír sok mindenre jó lenne de viszont ki tudja hogy alakulhatott volna még. Szerintem biztos megbocsájtott neked mert hiába a szülőkkel a sok veszekedés meg az egyéb akkor is a szülőnk marad és mi a  gyermeke!Én így gondolom. Én is rengeteget veszekedtem velük teljesen kezelhetetlen voltam szívtam (nem tudták) meg ittam néha meg sok hülyeséget csináltam és még is támogatnak! Becsülöm és tisztelem őket mindennek ellenére mert kitartóan dolgoznak és nevelnek sok kínok árán! Bár boldogabbnak láthatnám őket. Pont ma van a 31.házassági évfordulójuk és ez azért sokat lmond róluk. Remélem fele annyira leszek jó szülő mint őkl. Lehet hogy ezt nem mindig gondolom majd így de a szívemben legbelül így van!

Kívánom neked hogy boldog pillanatok sorozata érjen benneteket és sok szép percet éljetek át ha mennek!!!!!!:))))))))))) Megérdmlitek!

És ő kikeveredett ebből az ördögikörből?

Sok szépet szép estét!!!!!

Örülök hogy megértesz és hogy leírtad ezt nekem! Tényleg nagyon borzasztó történet….:( Sajnálom szegényt és ez tényleg nagyon rossz. Biztosan  sokat szendevett!

De még is túl tudta tenni magát és ez a lényeg. Igen nagyon nehéz elfogadnia családnak egy ilyet én is ezt tapasztalom de teljesen megértem őket…nagyon nehéz lehet nekik is nem kell hogy ajnározzanak engem nem mondom én magam betegnek egyszerűen elestem…és probálom kiküszübőlni a dolgot. Csak ehhez elsősorban magamnak kéne segítenem ahogy te is gondolod szerintem mert nekem ebből ez a tanulság a család,barátok és a gyógyszer jó de mankó! Nem támaszkodhatok rájuk örökre és nem is akarok. Remélem minden rendbejön rajta vagyok az ügyön ma megyünk a pszichiáterhez hogy autogéntréningzzünk mg a magántanulós papírért és utána megyünk az iskolába szülőire. Már csak a puszta gondolattól is ki vagyok:( Meg persze busszal megyünk 2vel is és így  is félek remélem lessz elég erőm hogy e mutassam ki és ne legyen bajság.

Nem hallottam még róla de mindenképpen elolvasom max kikölcsönzöm:) vagy netről leolvasom:)köszönöm!:)

Igen magamnak kell elhatározni magam hogy mennifog és építeni az önbizalmam kisebb örömökkel akár…:) köszönöm aranyos vagy:)))))))))))))))))))

Ha pedig nincs elég önbizalmad, a szerelmed nagyot lendíthet rajta. Illetve ismerd meg azokat a tulajdonságaidat, melyekre érdemes odafigyelni, építeni és fejleszteni.

Csini vagy a fotón :), biztos értékes és szeretni való vagy.

Nem más a nézetünk, megértelek !

Édesapám apja, – tehát a nagypapám – renkívűl rossz férj volt, de iszonyatosan jó apa. Nagymamám első gyermke a II. Világháborúban született, pincékbe bújtak el, és az oroszok megerőszakolták. Nagyapám hadifogságba került, halálra ítélték, de felmentették. Mikor lecsendesedett a háború a második gyermeküket várták, és nagypapám hűtlen volt hozzá. Nagymamám megtudta ezt, és ” hasra vágta magát “.   A kislányuk korábban jött világra, a 8.hónapban. Élt 1 napot. +

Az Annuska keresztnevet kapta.

Nagymamám, ha Édesapámmal konfliktusba keveredett, sokszor megemlítette neki, hogy inkább te döglöttél volna meg, nem az Annuska.

 Édesapám életére ez kihatással volt.

 Az sem volt piskóta, hogy Édesanyám apja, alkoholista volt, és molesztálta, illetve egy disznóért szívesen eladták volna. 12 éves korától intézetben nevelkedett fel, majd a nagymamája gondoskodott róla.

Engem felneveltek, a pánikbetegségemet a családom sokáig nem fogadta el. Amikor jöttek rám a rohamok, akkor megsajnáltak. Ha kórházba vitt a mentő, soha nem volt kísérőm a családból. 2010 augusztusa óta, miután egy koncertről nem tértem haza, azóta segítenek nekem.

Csak úgy írtam… 

Nem csalódtam! én nem csalódok…:) snekitől nem várok smemit így nem csalódok sneibe sem csak látom ebben más a nézeted…

Szép estét!!!!!!!!!!!!

Ne érts félre.

Én a szüleidet, rokonaidat támadni nem fogom…

Csalódtál bennem, sajnálom.

Ne haragudj !

Köszönöm hogy  írtál és megértelek. Nem tudom sajnos mi az amitől szenvedsz mert erről még nem hallottam de biztosan nagyon rossz de légy kitartással és igen mikor  hogy van ez a szülőkkel meg a családdal… mindig jót akarnak de őksem tudhatnak mindent és nem midnig cselekedhetnek jól! ezt meg nekünk kell elfogadni. ez a szomorú tény ugye bár hála istennek senki sem tökéletes szóval ebbe bele kell törődni és megprobálni pozitívan látni.Sok jót kívánok neked és hidd el jóra fordulhat még bőven a sorod!!!!:)

Kedves Ikszípszilon ezt jól odatetted! elismerésem ez rosszabb volt mint anyám meg apám egyszerre de van benne igazság… sajnos… Nem hogy másokat magamat sem tudom elfogadni. Arról nem tehetek hogy anyagiak miatt elég kötött vagyok én azért írtam ide mert kiváncsi vagyok véleményekre és abból tudjak szőni magamnak egy tervet hogy jobb lehessek. De látom te ezt nem így  látod. Sajnálom…..

Elég harcias vagyok magammal szemben kb. semmibe veszem magam és nagyon kevés dolgot szeretek de amikor ez beütött elvesztem és semmit se tehettem csak annyit hogy lábra álljak és meg tettem de amikor érzed elértél egy szintet és (gyógyszer mellett is) visszagurulsz akkor te is lennél mmég olyan erős hogy könnyedén tovább állsz??? Olyan vagyok akinek kell a bíztatás a tanítás a fegyelem és a leugatás is mert elég nagy a szám és sokszor nem állbe idejében, De legalább bevallom magamnak. Csak a változás nem megy ilyen könnyedén…..

Szia Humony!

hát igen azok vannak benne unndorító mennyiségben és le is kéne vezetnem csak nem merek sehova menni se…meg nemtudom magam se:(

És te mit tettél a lányoddal? Ő rendbejött belőle? Értelek az én szüleimnek is ez az első hogy ilyen problémájuk van. Szegények ők se tudnak néha hogy állni hozzám.Hol üvőltenek hol nem vacilálnak nagyon. Nem volt zavaros:) Köszönöm probálkozok!:)

Mit szeretnél? Konfliktust vagy békét ? Elégedett és tünetmentes leszel, ha megbocsájtással és szeretettel fordulsz önmagad és mások felé.

A szeretet vezéreljen Téged !

Ezzel zárom soraimat:XY.