mindenképpen ajánlanám, hogy az iskolán kívül is kezdj el intenzíven sportolni

Rabbi kimondta a lényeget: a lényeg, hogy jól érezze magát az ember a bőrében.

Én ezt nagyon egyszerűen látom: le akarok fogyni/meg akarok hízni? Ha a válasz nem, akkor nincsen gond, az ember elfogadja magát és minden csudi jó

A baj akkor kezdődik, ha valamire rákeni az ember, hogy miért is nem változtat HA akar.

Plázacicusokról: az a baj velük, hogy kevés köztük a számítóan szép nő, értsd: tudja, hogy szép és keres egy olyan pasit aki nem fogja lecserélni 5 év múlva.

Elnézést kérek, de csak most jutottam el odáig, hogy válaszoljak Neked. Számomra itt Te vagy, írásaid alapján, az egyik legszimpatikusabb ember!!!

Sok embernek a központi problémája a kinézete. Bárcsak nekem is csak ez lenne a legnagyobb problémám! Vegyük példának a plázacica-kiscsajokat! Ha majd az élet néhányszor beledörgöli a kutyapiszokba az orrukat, majd ők is rájönnek, hogy a tökéletes alak egy ezredrangúan lényegtelen kérdés az élet igazán komoly gondjaihoz mérten!

Minden jót Neked, Rabbi. Szeretettel üdvözöl: Sárkány-lány

170 centimhez 85 kiló vagyok. Hogy most azt mondjátok magatokban rólam esetleg, hogy: “Hahaha, nem is Sárkány-lány, inkább Víziló-lány!”

Ja, viziló vagyok, de egy boldog viziló! A páromnak így jövök be (ő 185 centi, és csupán 60 kiló, mert egyszerűen képtelen felszedni magára. Szóval ő meg “Zsiráf”, ha már állathasonlatokat használok…)

16 éves koromban 3 hónap alatt fogytam 30 kilót. De milyen áron? Hangokat kezdtem hallani, szóval hallucináltam, és látomásaim voltak. Egy gonosz férfihang a fejemben gyilkosságra, emberkínzásra akart rávenni. De én ellenálltam, vagyis inkább magamat bántottam. Mindez a fogyókúra miatt alakult ki, mert a szüleim szégyellték, hogy dagadt a lányuk. (Ha zavarja őket, akkor fogadjanak örökbe egy szupermodellt. Az nem számított neki, hogy -viszonylag, az átlaghoz képest- rendes ember vált belőlem, és hogy jól tanultam.)

Vagyis: nem mások miatt, hanem magunk miatt fogyjunk le. De a legjobb döntés, ha az ember elfogadja magát olyannak, amilyennek a Jóisten szánta.

Üdv Mindenkinek!

Az roppant dícséretes, hogy lefogytál, figyelembe véve, hogy még fiatal vagy, ezért a bőrőd is jól reagál a változásra (jeje gumilabda feszesség fiatalon). Azért így tippre túlzásba vitted. Én magamat average Joenak tartom ebben a tekintetben: 186/82, egy deka felesleg nincs rajtam, ellenben így 30  felett egyre kevesebb izom. :-( 

Rendszeres étkezés, kondizás remek jó dolog, szerintem korrekten be fog állni a metabolikád, ha csinálod pár évig, és az azért is jó, mert nem fogsz elhízni, akkor sem ha elhagyod magad, én pl 16 éve 83 kg +-3% vagyok bármennyit eszem-nem eszem, mindezt csak azért mert fiatalon sokat sportoltam. Mindenképpen keres fel egy pszichomókust, már az sokat segít, ha pontosan bediagnosztizál, esetleg felír Ciprralexet (amolyan eki light) ami velem jót tett, cserébe 2 órával megnőt az alvás igényem, na de mindent nem lehet.

A borderline jó móka, jó pár pozitív megnyilvánulása van (emberismeret, intenzív érzelmek), a rosszat meg lehet kezelni. A hiúság is lehet erény, ha más nem leszoksz a vagdosásról és odafigyelsz arra, hogy ápolt és jól öltözött legyél (ezt nagyon értékelik ám a csajok)