Hozzászólás: Mi van velem?

Szerző: zetor

zetor — Sun, 13 Mar 2011 21:59:12 +0000

XY: köszönöm:) Hát, néha kilóg az ember a "sorból".

Szerző: zetor

zetor — Sun, 13 Mar 2011 21:57:48 +0000

Amilyen pszichoterápiára én járok, az nem csoportterápia, hanem kettesben vagy egy szobában egy pszichológussal, akit teljes titoktartás kötelez-megkérdeztem, még a kiskorúak dolgait sem mondja vissza a szülőknek.

Szerző: nanushka

nanushka — Sun, 13 Mar 2011 21:30:26 +0000

Kedves Gigi30,köszönöm a válaszod.Igen a nyár tavaly is jót tett de aztán kezdődik minden elölről és ez a mostani helyzetet sem venném komolyan ha az első lenne.Csak sajnos már odáig jutottam a sorozatos kudarcok után hogy az egyetlen dolog ami megy az a nem evésem ami viszonylag újkeletű és idegesítő szokás.

Zetor,Igen pesti vagyok és először nekem is ez a pszichoterápia jutot eszembe de sehol az interneten nem találtam ilyen csoportot vagy csak szokás szerint béna voltam és nem találtam.Meg valahogy félek elmenni..nem tudom.És barátaimhoz sem merek fordulni támogatásért hogy esetleg kísérjenek el mert félek hogy csak kinevetnének.

Gartulálok a babához sok boldogságot nektek!!

Szerző: Ikszypszilon

Ikszypszilon — Sun, 13 Mar 2011 19:20:49 +0000

Ne keseredj el! A terhesség alatt a szorongás és a levertség, fáradékonyság természetes, sőt fokozódik. Egyetem nem fontos. Ne is keresd azok társaságát, akik nem állnak szóba veled. Velem sem, de itt nagyon sok barátra leltem!

Fontosak neked a gyerekek, utolsó mondatod példaértékű lehet, minden anyukának.

Sokszor ölellek!

Szerző: zetor

zetor — Sun, 13 Mar 2011 18:52:22 +0000

Köszönöm szépen, XY! Sajnos nem gyógyultam még meg, nemrég regisztrálták a rekurrens, azaz vissza-visszatérő depressziómat. Nagyon utána kellett járnom a dolognak, mert nagyon fáradt voltam és elkezdtem inni. A beszélgetések, pszichoterápiák nagyon sokat segítettem, hogy más szemszögből is lássam a dolgokat. A gyógyszeres terápiát önkényesen megszakítottam, de megbeszéltem a pszichiáterrel, aki azt mondta, nem vagyok nagyon súlyos eset, nem muszáj gyógyszert szednem. Meg akkor már tudtam, hogy babát szeretnék és féltem, hogy esetleg nem tdok időben leállni. Most már kezdek kilábalni a gödörből. Az akaraterő gyengesége és a motiváció hiánya a legnagyobb hibám. Plusz az összes személyiségzavar, ezért nem tudtam befejezni az egyetemet, ezér nem tudok barátkozni, a háztartást rendesen vezetni. Legalább a gyerekekre próbálok odafigyelni. És arra is figyelek, hogy nekik ne olyan korlátozó, ingerszegény gyerekkoruk legyen, mint amilyen nekem volt.

Szerző: Ikszypszilon

Ikszypszilon — Sun, 13 Mar 2011 17:39:03 +0000

Kedves Zetor ! Nagyon jó egészséget kívánok Neked és az új nemzedéknek, a babához.:) :* :* !!!!

Érdekelne, hogy gyógyszeres terápiában részesültél-e, ebben az álldott állapotban, vagy kigyógyultál a depresszióból, amit cimkéid bűvkörébe kellett mentened a történeteidhez ?

Szerző: zetor

zetor — Sun, 13 Mar 2011 16:40:21 +0000

De. Már harmadszor a pesti terhesgondozás mellett döntök. Augusztusban szülök, ha minden jól megy.

Szerző: Ikszypszilon

Ikszypszilon — Sun, 13 Mar 2011 16:09:01 +0000

Kedves Zetor! Terhesgondozás..., csak nem baba ? Vagy vicceltél ?

Szerző: zetor

zetor — Sun, 13 Mar 2011 13:12:48 +0000

Ha esetleg pesti vagy, próbáld meg a kerületedben lévő pszichiátriai szakrendelés keretein belül működő pszichológus által vezetett ingyenes pszichoterápiát. Egyes önkormányzatok fizetnek 15-20 ilyen alkalmat. Én is ilyenre járok. Nagyon kedvesen fogadtak. Pszichiáter is megvizsgált, írt fel gyógyszereket, amikről eldönthettem, hogy szeretném-e szedni, vagy sem, illetve még mindig járok az ingyenes pszichoterápiára. Én is csóró vagyok:) Terhesgondozásban is maradok az SZTK-nál:) Saját magam olvasok utána sok dolognak.

Szerző: emcsyke

emcsyke — Sun, 13 Mar 2011 11:45:56 +0000

Mia megolás engem is érdekelne,!