Egyszer majd írok bővebben is az elmúlt 15 évről!! Sziasztok.

Kati

Gabó

Agórafobia címen én is írtam, mert előjöttek a rosszullétek. Most viszont nagyon jól érzem magam. Ha valamilyen problémába ütközök nem tudom megoldani, akár milyen aprócska is legyen. Sajnos kétségbe esem, a szervezetem ezt megérzi és azonnal rosszulléttel reagál. Kedden jöttem haza Badacsonyból, ami 6 óra utazást jelent, nagyon féltem indulás előtt, hogy nem bírom ki odáig egyedül és rosszul leszek, akkor mi lesz. De azt vettem észre magamon, hogy 12 év után megint élvezem az utazást. És mint egy kisgyerek ott csüngtem az ablakon és széles vigyorral néztem ki az ablakon, még jó, hogy egyedül voltam a fülkében, biztos nem néztek volna normálisnak:) Ettől teljesen felszabadultam, de hogy megerősítsem ezt, pár hét múlva teszek egy nagyobb kirándulást.

Furcsa mód, hogy végig jártam ezt a rögös utat, én is másként gondolkodom és segyteni akarok másokon. Én egy klubot szeretnék majd létre hozni agórafobiások számára, de nem csak nekik, hanem azok is jöhetnek, akik ebben nincsenek benne, hogy lássák miről van szó, miért szenved az aki ebben benne van, és nem egy gyermeteg hisztiről van szó. Csak még nem tudom, hogy kezdjek neki. Plusz mivel introvertált is vagyok – jó kis párosítás az agórafobiával – ezért számukra is szeretnék helyet adni, hogy tudják nincsenek egyedül. Szóval a segítési szándék bennem is megvan, csak elindulni nem tudok, mert nincs elég önbizalmam, és amíg ez nincs meg addig én sem tudok segíteni, de erősen él bennem az elhatározás, és tudom, megfogom valósítani.

Én gyógyszerek nélkül csináltam végig, igaz 1 hónapig szedtem, de abba hagytam, remélem Te is elfogod tudni hagyni. De örülök, hogy jobban vagy.

Eni