Igen, gondoltam…. sőt el is kezdtem egy sulit… gyógypedagógus aszisztens… aztán meguntam…. otthagytam…. (pedig éreztem, ha valami, akkor ez tényleg nekem való és mégis félúton feladtam…) ez nagyon jellemző rám és többekközött ezek miatt is szégyellem magam, hogy szó szerint súlyos tízezreket dobtam ki az ablakon, a semmiért. Ezért (is) nem merek már semmibe belefogni, mert tudom újra csalódást okozok önnmagamnak, és sajnos már mások is úgy gondolják (teljesen jogosan) hogy “na ez már megint kitalált valami hülyeséget, ugysem lesz belőle semmi, csak szórja a pénzt..) Borzasztóan szégyellem magam hogy egy ekkora semmirekellő nulla vagyok.. Komolyan már néha úgy gondolom hogy valakinek jól fel kellene pofoznia hogy NŐJ MÁR FEL!!!!!! (bár betegségemből kifolyólag valószínű kést szúrnék a hátába…. – mert ha valaki “bánt” marha határozottan tudok vissza rúgni….) szóval egy igazi kis kö..ög vagyok.

Te egy kivételes adottságokkal megáldott ember vagy. Nem szaporítanám a szót, hiszen az előttem szólók, minden lényegeset elmondtak már. Azt írod, hogy mindenkit olyannak fogadsz el amilyen, senkivel sem vagy kritikus. El sem tudod képzelni, hogy mekkora szükség van a szociális szakmában ilyen emberekre, mint amilyen Te vagy,  Gondolkodtál már ilyesmin? …

Nagyon örülök hogy írtál… én már olvastam tőled, méghozzá pont a gyerek témáról… nagyon megfogott, mert hát hasonlóan gondolkodunk, ami nagyon fájdalmas… néha úgy érzem jó lenne tudatlan boldognak lenni, és nem felismerni a hibáimat átsiklani felettük, elhinni, elhitetni magammal hogy én is lehetek anya… de mindegyj innen már nincs visszaút a képzelt boldogságba.

ja! azt is olvastam amikor a gyógyszerekről kérdezted az emberek véleményét, bár hozzá nem szóltam, ma írtam egy másik történetet, abban van szó gyógyszerekről…

a másik probléma (a szőrösödés) sajnos nekem nem gyógyszertől van… sőt sajnos minden vizsgálati eredményem negatív lett…  én endokrinológusnál voltam, csak nem találtak semmit meg hát elég ciki volt(finoman szólva) így hagytam az egészet. (pedig a doktornő nagyon-nagyon aranyos volt) de én sokszor magányomban is úgy elszégyellem magam hogy el tudnék sülyedni..

magányos és mély, nagyon mély pillanataimban nagyon sok erőt ad hogy van(nak) még rajtam kívül ilyen ember(ek)… köszönöm

Még nem olvastam végig az írásod, de egyből muszáj volt írnom neked…lehet hogy ikrek vagyunk :)))

a jellem, a problémák, a szőrösödés, a gyerek dolog…engem nagyon érdekel a regényed! Nagyon jól írsz és tényleg ismered magad, mert csak az tud így írni aki már 1000 szer átrágta magát a helyzetén, viselkedésén és belefáradt az állandó önmagával és a világgal való harcba. Én 38 éves vagyok, addig már eljutottam, hogy el merem kérni a sót ;), régen iszonyúan viselkedtem a párommal, még manapság sem tudom, hogy boruljak a földre hálát rebegve, hogy létezik, vagy költözzek el..:)

Nagyon megfogott az írásod, én gondolok rád.

Inez

Köszönöm szépen. Keresni fogom…

Nagyon ertelmesen irtad le problemaid halmazat,szerintem nem kellene szegyellni,kisebbnek erezned magadat,egy okos ertelmes no vagy,aki megoldasra var.

Es van kiut,megoldas ,gyogyszerek nelkul is,ha erdekel egy szakember velemenye es seitsege vegyel fel a skype listadra,szivesen beszelgetek Veled es segitek abban,hogy egyensulyba kerulj testi-lelki-szellemi egyensulyba,hogy vegre elvezhesd az eletedet es fel merd vallalni Onmagadat,nem utolso sorban Szeresd Onmagadat!

Jelen pillanatban kulfoldon tartozkodom,igy a skype kapcsolat tunik a legmegfelelobbnek,szeretettel varom a kapcsolatfelvetelt.

skype cimem: toth.aron8

Udvozlettel:Toth Laszlo lelki segito(pszichoterapeuta spec.tanacsado)