Magdi Kedves! Mi van veled?

Azt hiszem mindenki nevében írhatom: Köszönjük hogy feltetted ezt a verset… Aki elolvassa, talán egy lépéssel közelebb kerül a megbékéléshez…

“Keresztet a földön minden ember kap

az egyik kisebbet, a másik nagyobbat”

Olyan jó volt tőled olvasni! Többek között TE vagy a példaképen, az életút amit bejártál… és neked (is) sikerült! Megbékéltél magaddal, a világgal… elfogadtad a megváltoztathatatlant…sokaknak ez olyan logikus és természetes, szerintem talán az egyik legnehezebb dolog a világon. És a munkád gyümölcse a lelki béke… ez a legnagyobb kincs a világon. Nagyon-nagyon erős vagy! Büszke lehetsz magadra! Szép napot! (hold)

Köszönöm a linkeket:)

Két link ahol szoktam lapozgatni , olvasgatni :

http://neuroptim.hu/content/f%C5%91oldal

http://www.hazipatika.com/forums/topics/Pszichologia?fhid=11

Ha találok még valami jó dolgot akkor  felteszem ide .

Vigyázz magadra , olvasgass , meglátod  nagyon sokan vagyunk  .

Ne hagyjuk el magunkat , ne hagyjuk el egymást !

MAGDI

Köszönöm mindenki nevében, hogy megosztottad a történetedet sok erőt és kitartást lehet belőle meríteni. Megtudnál adni pár weboldalt, ami segít ill. segített neked?

Cukorvirág

Köszönöm a gyönyörű verset ! Nagyon igaz minden szava , minden sora !

Mégegyszer hálásan köszönöm , hogy feltetted ide , így nagyon sokan elolvassuk , elgondolkozunk az örök igazságokon amit tartalmaz. Azt kívánom segítsen mindnyájunknak a gyógyulásban , segítsen megtalálni  a saját belső békénket , harmoniánkat , egyensúlyunkat .

MAGDI

Ez az ima jutott az eszembe, ahogy olvastalak. Ha tehetném, minden embernek elmondanám.

Kerekes Károly: A kereszt

Keresztet a földön minden ember kap

az egyik kisebbet, a másik nagyobbat

Szülessen kunyhóba, avagy palotába

El van készítve az ő keresztfája.

Az a csoda azután, hogy senki sem látja

milyen nagy a másik ember keresztfája.

Van, aki könnyen hordja, még nevetni is tud,

míg a másik zokog és a földre rogy.

Van, aki büszkén viszi, hisz senki se látja,

Hogy vérzik a válla és sebes a háta.

Van aki alázattal és lehajtott fővel

viszi a keresztjét ,…krisztusi erővel.

Van, aki morogva, zúgolódva viszi

minden sarkon megáll, ha lehet leteszi.

Van, aki dicsekszik, örül, ha megszánják

hazug könnyek sokszor áztatják orcáját.

Van, aki keresztjét más vállára rakja,

abban a hiszemben, hogy vissza nem kapja.

Van, aki félrenéz, hol jobbra, hol balra,

segít embertársán, ő segít, te balga.

Én a keresztemet fiatalon kaptam,

elfogadni, hej, sehogy sem akartam.

Sírtam, lázadoztam, még össze is törtem,

oh, csodák csodája! Összenőtt előttem.

Azután felvettem gyenge vállaimra,

tudtam, hogy elkísér hűen a síromba.

Tövises utakon elgyengült a lábam,

vittem a keresztem, meggörbült a hátam.

Elestem, felkeltem, így ment éveken át,

vittem és cipeltem a nehéz keresztfát.

Elmentem messzire, idegen országba,

oda is elkísért a keresztem fája.

Akiket szerettem, azok egytől-egyig,

azok kigúnyolnak, lettek ellenségim.

Tövis koszorúmat a fejemre nyomják,

könnyeim patakját szélesebbre ássák.

Mivel keresztemet nehéznek tartottam,

azért még hozzá egy fakeresztet kaptam.

Oda van az téve gyermekem sírjára,

egyből kettő lett a keresztem fája.

Már megöregedtem, hajam fehér lett,

de az én keresztem súlya nem lett könnyebb.

Naponta növekszik a keresztem súlya,

vagy én lettem gyengébb, s a vállam nem bírja.

Ó, sokszor de nagyon szeretném letenni,

Azt hiszem tovább már nem is lehet vinni,

Vérzik a szívem, lelkem roskad össze,

De az én keresztem hű hozzám örökre.

Cirenei Simon, ki vinni segíted,

A jó Isten áldjon meg érte Tégedet.

Amikor meghalok, eltemetnek engem,

letűzik síromra nagy, nehéz keresztem.

Bocsásd meg Jézusom, hogy zúgolódva vittem,

És most visszaadom Neked a keresztem.

Csak azt az egyet kérem Tőled, Én Istenem,

Lelkemet vedd hozzád, magadhoz az égben!