Most olvastam a történeteteket és szeretnék reagálni rá. Nálam 7 évvel ezelőtt diagnosztizálták a paranoid skizofréniát. Én szerencsésnek mondhatom magam, mivel gyógyszeres kezeléssel teljesen tünetmentes vagyok. A kérdéseid egy részére nem tudok válaszolni, nem tudom Neked megmondani, hogy miért vele/veletek történik mindez. Nekem az a tapasztalatom, hogy van belőle kiút, de nagyon fontos, hogy a megfelelő gyógyszert megtalálják számára és azt folyamatosan szedje is. Nálam körülbelül egy évig kiséleteztek a megfelelő kombináció kialakításával, de ma már működik. És a legfontosabb talán, hogy Ti hogyan tudtok neki segíteni. Én azt tapasztaltam, hogy ehhez a betegséghez mérhetetlen türelem és megértés szükségeltetik a család részéről. Én ezt megkaptam akkor, amikor abszolút mélyponton voltam és a mai napig hálás vagyok a családomnak ezért. Közvetlenül nem lehet segíteni, amit lehetett megtettetek, elvittétek orvoshoz, gondoskodtok róla. Sajnos a külvilág ilyenkor csak “passzív” szemlélő, sürgetni nem lehet a gyógyulást, csak kivárni. Én így látom “belülről”.