leg alább is, a mióta ÉN itt emelem (a am roppant alacsony) szintvonalát! (Y)

Há’ yó régi írás ez is, eddig vahogy mégse n is láttam! :O pd ide-stova má kerek 5é __szom itta legyet!
Rem nem dobtad még FEL a őszes talpadat, mert igen értelmes csávónak látccol! (ami ritkaa sokk átlagbutta dzsökkér között)

~~~ Dicsőség & halleluvnya! ~~~

Döntsd a renccert ahol éred, mert különben neked VÉGED!

Nem láttam eddig ezt az oldalt.
Elismerésem minden itt lévőnek. H küzd!
Én egy eszemet sem tudom mióta magányossággal küzdő ember vagyok. Husvét hétfőn például, kirándulni mentem , egyedül. Okés volt, de az út felénél rám jött a sírás, több ember is volt ott mivel turisztikai látványosság közelében jártam. Úgy éreztem senki nincs ott egyedül , csak én. Visszamentem a kocsimhoz, kibőgtem magam, aztán vissza tudtam hozni magam valahogy elviselhető szintre….itt megállnék, mert úgy gondolom, hogy nagyon szarul vagyok, de itt ti lehet sokkal rosszabbul vagytok. Nálam nem állapitottak meg bordert, függőségem a dohányzás, de nem túl erős. Már azért is meg szoktam dícsérni magam, ha több mint egy napig nem gyújtok rá.
Lehet h vacakság amit írok. 38 vagyok, túl elég sokmindenen. Máshoz képest nem tudom milyen nekem. Néha én is kiborultam, és semminek nem láttam értelmét a világon. Viszont ha hálát kezdek érezni, bármiért, h megszülettem és nem vagyok vak, láthattam a napot, ismerem a színeket, hallhatom a madárdalt, érezhettem jó dolgokat, sőt apu már nem él, de van h még a pofonjáért is hálás vagyok, nem azért mert jót tett vele, egyszerűen csak azért, mert én voltam ..lehettem a szereplője annak a jelenetnek akkoriban, mint egy filmben, … És most már lehet más szerepet oszt az élet. Ahol királylány vagyok, vagy tündér, és az olyan szerepet, ahol áldozatot kell játszani visszautasítom, bármekkora is a gázsi, aki jol játszott egy szolgalelküt, el tud játszani hercegnőt, boldog embert, ahol a cselekményben nincs dráma, csak nevetés ….átlendül mindenki frappánsan az akadályokon, mert sajnos ilyen film ritkán készül…irodalom, hollywood, tele szenvedéses epizodokkal, köszönöm nem nézem. Azt tanitja a láda, hogyan szenvedj, ritkán mutat stratégiát arra, hogyan örülj egy vélt rossznak, hiszen újat hozhat!
Üdvözlet! Vik

nekem amúgy egy év az életemből olyan mint másoknak 3-4XD sokszor annyi minden történik velem h mások el se tudnák képzelni… persze van amikor üres vagyok és akkor csak telnek a napok… akkor úgy érzem nem élek igazán!

Furcsa amiket írsz a normális életről, mert ebben az értelemben véve akkor én normálisnak számítok! munkahelyemmel (ami egyenlőre az egyetem) csak időszakosan vannak gondjaim, de mindig túlélem és tudom folytatni… eddig nem szedtem gyógyszert és aránylag elvoltam… az elmúlt fél évben nem voltak öngyilkos gondolataim, vagy ha igen azok is csak pillanatokra voltak stb… Nekem a legnagyobb gondom párkapcsolat terén van, na meg az állandó ürességérzettel… mikor van párkapcsoalt kilátásban akkor megjelenik a legtöbb border tünet

és hány éve vagy borderline??? vagyis inkább azt kérdezem, hogy hány éves vagy most??

Mindenre van gyógyír amíg van elég gyógyszer a világon Ha meg már az sem hat végső megoldásnak még mindig ott a halál. Az a mindenre gyógyír mellékhatások nélkül. Az ilyen jellegű problémáiddal meg ne haragudj meg, de keress meg egy pszichiátert vagy egy pszichológust, de ajánlom mindkettőt, mert a pszichiáter csak gyógyszerrel töm majd tele. A pszichológus megpróbál majd segíteni. Én mindenesetre ahány orvosom van, mindegyikkel íratok fel magamnak valamit, hogy eltudjak ájulni ha nem bírom elviselni magam. A borderline meg nem akkor alakul ki mikor diagnosztizálja valami idióta pszichiáter akivel 2 percre összefutottál és az állát vakargatva mondja: aha, ez borderline lesz. Az meg hogy bordi-nak hívod a betegséget kifejezetten gusztustalannak találom. Mintha valami jópofa kiskutya lenne, bordi gyere, lábhoz, na bordi, ne ugass. Ettől már csak a jajj depis vagyok emberek a jobbak amitől elfog a hányinger. Mi lesz rákosokat majd tenger gyümölcsi bajosoknak hívjuk? Az HIV fertőzötteket meg híviseknek, hívi, hé hívi elég hívogató becenév de nem hinném hogy örülnének neki. A normális meg rendes élet pedig mindig viszonyítás mértéke, ha nem akarom két hetente megölni magam valami miatt amit jobban magamra veszek, mint más úgynevezett „normális” ember, vagy visszatudok menni dolgozni esetleg, vagy még az se lenne rossz ha nem egy teli maréknyi gyógyszert dobnék be minden reggel a számba mint valami 80 éves hullajelölt, szóval nekem ez már félig meddig rendes élet lenne.