1ébként nagyon N szeretem ezt a kifejezést, ez vmi ojan morális maszlag mint pl. a “lelkiismeret”, ami a valóságban szintén n létezik

Ú látom tök hiába okítalak titeket 100 éve, SEMMI n ragad rátok! (max a KOSZ)

Attól h vki skizo (v te RÁfogod, h az) DE 1ébként jámbor minta maszületett páfrány; még N LEHET (akarata ellenére) bezsuppoltatni sehova, se mérgekkel tömni! még akkor SE, ha ősze-visza telefonálgat egész nap, és qrva idegesítően nyüzsög mint 1 ADHD-s bolha.

Mása hejjzet, ha monnyuk 20 centis konyHAkéssel kergeti a kideket a zuccán, e-setleg saját magát kaszabojja.

és HA jobban belegondolsz yól is van ez így, hiszen elvileg mégiscsak jogállamban élünk… (LOL)

sajnos mi is ebben a mély bugyorban találtuk magunkat, de szerencsére most bent van az öcsém a zártosztályon. Mivel még csak most jutottunk oda kb 7 év után, hogy egyáltalán orvos látja, nem tudjuk, hogy mire számíthatunk ha kijön. Ha van ideje, kedve megosztaná velünk, hogy Önök milyen nehézségekkel találták szembe magukat? Hátha mi elkerülhetnénk.
Nagyon köszönöm,
Furikake

Már ne is haragudj, de amit írsz látszik, hogy fogalmad sincs arról, hogy eü önrendelkezési jog miről is szól. Ugyanis ha nem akarja akkor nem kezelik a paranoid skizofrént. Idézlek: “Ha a pszichiáter szerint beteg, akkor ad neki gyszert. Ehhez elég, ha az orvos megállapítja, nem szükséges betegségbelátás.”
Mégis hogy gondolod ezt? Nem megy el orvoshoz, tehát nem találkozik a pszichiáterrel. Mégis, hogyan kezelhetné, azt akik nem lát? Olyan szolgáltatás, hogy mint családtag házhoz hívod a pszichiáter nincs Magyarországon. Csak úgy mondom Neked. Meg nem kötözheted és nem cipelheted el a rendelőbe, mert a személyi szabadság korlátozása súlyos bűncselekmény. Mentőt ha hívsz nem viszi el, mert nincs kórházi beutaló, hiszen ki is adott volna beutalót ha nem volt orvosnál? Egy esetben viszik kórházba és kezelik akarata ellenére, ha ön vagy közveszélyes. Tehát egy öngyilkossági kísérletet túlél és észreveszed, vagy ha ilyet nem követ el akkor éppen simán őrjöng. Persze ehhez az is kell, hogy a mentők a hívás után ne 6-8 óra múlva érkezzenek ki a helyszínre, mert azért 1-2 óra őrjöngés után lenyugszik magától – elfárad- és mire megérkezik a mentő addigra tudja, hogy hol van, hogy hívják. Na ekkor már nem viszik be kórházba, hiszen nem áll fent akut veszély. Így szépen marad kint és következő nap vagy következő éjszak újra kezdi. Marad kezeletlen a beteg, a család meg szenved, mert azért ezen típusú betegséggel élők minden belátási képességet nélkülöznek. A skizoaffektív zavar nem igazán különbözik külső laikus embernek, hallucinál, téveszméi vannak. Nekem a testvérem ilyen beteg, mindkét diagnózist olvastam már eü papírjain. szóval tök mindegy minek hívják, egy borzalmas állapot.

Bár nekem a 25 éves fiam skizofrén, valóban nehéz együtt élni vele és hozzá teszem nála sem volt betegségtudat, (de lehet h még most sincs), de ettől eltekintve mégis azt gondolom kizárólag csak mi családtagok állhatunk mellette , mert senki más nem fog mellettük állni. Valóban megbélyegzett élet mindenki számára,mert a magyar társadalomba rengeteg (már elnézést) a primitív gondolkodású ember akik nem vesznek tudomást arról h ez a betegség mindenkiben bent van (, mint a rák) és bárkinél , bármikor előjöhet (akár egy nagyobb trauma után) , homokba dugják a fejüket az emberek… sajnos ez a legegyszerűbb számukra, mert ez nem jár küzdelemmel! Azt gondolom (hozzáteszem, h a fiam is megjárta a poklok-poklát, ő is hallott hangokat , utasításokat, magával is végezni akart , több hónapos kórház , és még sorolhatnám), h valóban a nap 24 órájában mellettük kell állnunk; nagyon nehéz és fárasztó, de az önzetlen szeretet és a VÉGTELEN türelem (ami persze nem mindig ilyen egyszerű) a mindennapok poklában egy kis reményt nyújthatnak. Minden nap , minden pici pozitív dolognak örülni kell (, amit ők csinálnak) és ezt kihagsúlyozni számukra és megdicsérni őket! Az tény, h az lenne a legfontosabb h valahogyan belássa, azt h neki gyógyszert kell szednie,(határozottan közölni kell vele, amikor ő azt mondja: h “ő nem beteg” h ez egy betegség, amit gyógyszerrel karban lehet tartani; mintha cukorbeteg lenne, akinek szednie kell a gyógyszert), és ha kell, akkor ezt napjában többször elmondani, mert sajnos az ilyen jellegű betegeknél (ahogy te is írtad) nincs betegségtudat, hiszenha belegondolsz, ha valaki hozzád oda menne és azt mondaná h szedjél gyógyszert ilyen, meg olyan betegségre te sem szednéd be, és mivel ők úgy élik meg h a hallucináció valóság, így nem érzik azt h ők betegek lennének! ; ezért kell (valahogyan) kialakítani náluk a betegségtudatot! Tudom h nagyon nehéz, HIDD el h tudom, (nekem ez 5 év kemény munka és még sajnos így sem lehetek nyugodt), de megéri, mert ha szedi a gyógyszert, akkor normális életet élhet! Állj mellette, nagyon szeresd, és még ha nehéz is, legyen kitartásod!!! Ha valami kérdésed van nyugodtan írj, válaszolok! Ne add fel!

Szeretettel: Mimi21