Hozzászólás: Endrebandi új email cime-meg egy pici történet

Szerző: anamary

anamary — Tue, 25 Jun 2013 19:50:13 +0000

Keves Anna! A hepatitis kezelés hazánkban ingyenes! Nekünk sem lenne pár tízmilliónk,hogy ezt kifizetnénk. Kalocsa környékén is biztosan van hepatológiai centrum És a háziorvosod köteles utiköltség térítéshez nyomtatványt adni! Üdvözlettel: anamary

Szerző: anna5426

anna5426 — Tue, 25 Jun 2013 17:42:57 +0000

Ingyenes segítség alatt azt értettem, hogy nem magánorvos, mert azt a 28 ezer forintos jövedelmemből nem tudom megfizetni. Az itteni pszichiátrián kaptam 3 féle bogyót, még márciusban, de szinte semmit nem ér. 2X próbálkoztam már sok-sok gyógyszerrel, de sajnos nem sikerült. Hogy hol van az isten háta mögött? Nekem itt Kalocsa mellett, mert 48 évig Budapesten éltem és ezt a költözéses baklövésemet (válás miatt) soha nem bocsájtom meg magamnak.

Szerző: gotailo

gotailo — Tue, 25 Jun 2013 16:05:34 +0000

Kedves Anna! Az öngyilkos szót meg sem hallottam. Azt csak akkor fogadom el, ha valaki visszafordíthatatlan beteg, és támasz nélkül van, 0% gyógyulási eséllyel. Így is ellenzem de így talán megérteném. Hol van az isten háta mögöt? és milyen ingyenes sgítség kell? A máj gyógyulásához, vagy a szerelemből való pszichés gyógyuláshoz kell az ingyenes segítség?
90%-ossal Bp. nem elérhetetlen megérné eljönni egy ingyenes kezelő helyre, a többiek által annyira dícsért orvosok egyikéhez. Ebben nem tudok segíteni, mert én nem bízok bennük, de istápolni pesten segíteni bármikor számíthatsz rám, ha rászánod magad. Orvost a többiek szívesen ajánlanak,. és csak összehozunk valamit. Az öngyilkosságot meg felejtsd el, mert lehet, hogy a vonaton találod meg az új szerelmet Ki tudja...

Szerző: anamary

anamary — Mon, 24 Jun 2013 18:12:31 +0000

Kedves Anna! Ne is gondolj ilyen csúnyan dolgokra !Ezt még olvasni is rossz! Itt közöttünk mindenki megtenne mindent,csak,hogy jobbá tegye az életminőségét. Szó szerint harcolunk az életünkért!Nincs az a férfi(szerintem)akiért eldobnám az életet magamtól! Főleg ha még el is hagyott és visszatért a családjához. Nincs még veszve semmi.Most koncentrálj a kezelésre. Hidd el sokan végig csinálták egyedül is.Vagy ha a kezelés fokozta a depressziódat,kérj segítséget kezelő orvosodtól.Attól ne félj,hogy nem találsz új kapcsolatot!Mikor nem is gondolsz rá talán akkor hamarosan megjelenik! Ha úgy gondolod felhívhatsz telefonon is.A számom megtalálod itt az oldalon is! Üdv :anamary

Szerző: anna5426

anna5426 — Mon, 24 Jun 2013 14:23:23 +0000

kedves gotalio, nem megy, már az öngyilkos lapokat böngészem a neten és tudom, hogy meg fogom tenni. De azért köszönöm bíztató soraid. Sehol nem találok külső segítséget, ami ingyenes lenne. Itt az istenháta mögötti faluban nekem már nincs miért kiért élnem.

Szerző: gotailo

gotailo — Fri, 21 Jun 2013 13:50:06 +0000

Kedves Anna! Valóban nem hasonlítható a két dolog, de hidd el, hogy nem történt más, csak az, hogy vak voltál, rosszul választottál. Vannak emberek akiknek szüksége van a kapcsolatra, és vannak akik más alapjátraton múködnek, meg sem értik, hogy lehet bezuhanni egy szerelmi csalódásba 59 évesen. Szívem Te ez a fajta vagy, Neked kell, hogy legyen társad, segítséged, érzelmed, a gyúgyulásodhoz is. Lépj túl, és keresd a szerelmet, nem érdemelt meg Téged, ne lásson már összezuhanva. Van egy jó kis mondás Vigyázok magamra, mert belőlem xsak egy van. Fel a fejjel.

Szerző: anna5426

anna5426 — Fri, 21 Jun 2013 07:43:50 +0000

Ugyan nem halálesettel kapcsolatban, de elvesztettem szintén 59. évesen egy 3 évig tartó kapcsolatomat, mert vak voltam és úgy gondoltam, hogy ebben a korban is létezik még "szerelem". Átvertek. Nős volt. Pszichiátria. Holott nagyon jól tudta rólam, hogy egyébként is kezelt beteg vagyok és meg merte ezt velem csinálni. A jelenlegi gyógyszereim szinte semmit nem érnek, és nem látom az alagút végét ....

Szerző: gotailo

gotailo — Wed, 19 Jun 2013 11:01:23 +0000

Kedves! Én értelek. Én most februárban veszítettem el a társam, és ebben a betegségben, a 3 kezelés után fél évre, jó eredményekkel. Én itt maradtam ugyancsak fertőzötten, a kezelés félbeszakításával, mert nem bírtam. Képzelheted milyen mély a gödröm. Most múltam 59.Kilátástalannak érzem, de arra gondolok, hogy valamiért így történt, és én itt maradtam, akkor kihasználom a keveset ami vissza van. Te is tedd ezt.- Semmit ne vonj meg magadtól, és használd ki minden percedet, amíg van erőd. Olyan hamar leütötte a páromat, hogy semmire nem marad ideje, hát mi aki itt maradtunk használjuk ki jobban az időt. Szeretettel.

Szerző: anamary

anamary — Tue, 18 Jun 2013 21:09:55 +0000

Kedves "endrebandi"! Tökéletesn eggyet éretek az előttem szólóhoz teljesenúgy szól,mint egy búcsú levél.Tudod ilyen hangulat ingadozás velünk is többször előfordul,de muszály kimászni a gödörből.Akkor is nagyon a gödörben lehettél mikor a drága párod itt hagyott.De akkor is fel tudtál állni és most is megteszed! Meg kell tenned!! Én úgy gondolom Te még most sem bírod elengedni Őt.Talán ez még jobban nehezíti a kezelésedet"Csak hagynod kell, hogy minden történjen úgy, ahogy történnie kell. Nem kell a görcsösség, az csak mindent megöl úgy, ahogy a ragaszkodás is. Engedd el. A Sors rendez, sodor, leginkább embereket az életedbe anélkül, hogy azt kérned kellene. Hagyd, hogy tegye a dolgát, mert így még mindig okozhat meglepetéseket - és hidd el, imádni fogod." Neked is szép nyarat,mielőbbi gyógyulást kívánok!.Sok szeretettel :anamary

Szerző: ibaranyai1956

ibaranyai1956 — Tue, 18 Jun 2013 20:17:22 +0000

Kedves "endrebandi"!

Nem igazán értem a "Búcsúzom" elköszönést. Ez egy kicsit úgy hangzik, mintha el akarnál tünni a világ elől. Aki ilyen tragédia után is fel tud állni, és nekikezd egy komoly kezelési időszaknak annak velünk kell maradnia. Építeni az új életét, támaszkodni az új kapcsolatokra és megosztani velünk a tapasztalatait is. Én ugyan nem voltam ennyire szorult helyzetben, de minket sem kímél az élet, ezért meg tudom érteni az elkeseredést, és bizony időnként a sírásig fajuló depresszív lelkiállapotot. Fogjuk a kezelésre, és gondoljunk arra, milyen felemelő érzés lesz az a pillanat, amikor kimondják, ön vírusmentes.

Találkoztam egyszer egy hölggyel a László Kórház Májambulanciáján, aki mikor megtudta, hogy az első 4 hetes kezelés után a vírusszáma a mérhető/érzékelhető mennyiség alatt van, majd kiugrott a bőréből. Végigölelte az asszisztenseket. Ez ugyanis szerencsés esetben számára csak 24 hetes kezelést jelent, és jó esélyt a teljes gyógyulásra. Szóval vannak ilyen pillanatok is, amiért érdemes összeszorított fogakkal küzdeni. (Én meg tudtam érteni az örömét, mert hasonlóan szerencsés voltam ami a vírusok számának gyors és drasztikus csökkenését illeti, és nekem sem volt egyszerű a meghatottságomat elrejteni a hír hallatán).

Szóval HAJRÁ, és kitartás a hármas kezelés ideje alatt! (és utána is természetesen). Kívánok egy szép, új vírusmentes életet!

Nem búcsúzom: István