Az, hogy munkanélküli vagy, még nem jelenti azt, hogy értéktelen vagy. Mostanában sajnos sokan olyanok is munkanélkül vannak, akiknek jó szakmája van.

Amit pedig átélsz, az a 30-asok lelki válsága, főleg az egzisztenciális problémák, bizonytalanság miatt.  Ez biztosan nagyon rossz lehet, és csak azt tanácsolhatom hogy fel a fejjel és küld szét az önéletrajzod.

Amúgy én hasonló korú vagyok mint te, és ha barátkozni vagy beszélgetni akarsz, írj az emailcímemre. esther30@freemail.hu

ugy gondolom tudnek Neked segiteni,  kerlek vedd fel velem a kapcsolatot:

udv

Vajnoczki Bence   bvajnoczki@aol.co.uk

Nehéz egy ilyen lelki megrázkódtatás után felállni, de te még fiatal vagy és hamar túl leszel rajta. Ne azt próbáld orvosolni, hogy boldog legyél, hanem az ahhoz vezető utat próbáld megtalálni.

Tudom, hogy könnyű ezt mondani és másnak mindig könnyű tanácsod adni, de azért akkor is megteszem.

A pánik rohamok már a lelki problémák testi kiteljesedései, amik már nem jók.

Javaslom, hogy próbálj meg felül kerekedni a kétségbe eséseden, mert amit elértél 30 éves korodra az nem rossz. Sok ember nem tud még hitel árán sem lakást vásárolni, sokan nem tudnak spórolni és fenntartani egy önálló ingatlant, sok embernek kifolyik a pénz a kezéből és a mai világban sok embernek nincs munkája.

De, mindenesetre azt javaslom, hogy ne rekedj meg abban, hogy nincs munkád és a szüleidnél maradsz. Menj vissza a lakásodba és vedd úgy, hogy innen nem tudsz hová menni és ha fene fenét eszik is, neked azt fenn kell tartani. Tehát, előre munkakeresőbe. Most egyenlőre mindegy, hogy mennyire álom munkahely vagy sem, csak munka legyen(becsületes, persze!), pénzt keressél, hogy fenn tudd magad és az otthonod tartani. Ha ezt eléred, a többi majd jön utána!

Én egy “nagy kalappal” kívánok neked!

Üdv.

Andrea