Természetes, hogy félsz és nem érzed túl jól magad. Csatlakozom az előttem szólóhoz. Most nem szabad feladni, persze később sem, mert várnak még rád nehézségek, de megéri, hidd el. Erősnek kell lenned, nem a körülmények miatt, nem azért, hogy ne veszítsd el a munkád és a családod, hanem önmagadért. Ezt majd később világosan látni fogod. Minden kezdet nehéz, a józanodás útja pedig nagyon, de ezt vállalni kell. Később nagyon büszke leszel magadra, hogy venni tudtad az akadályokat. Most arra koncentrálj, hogy csináld végig józanon az első lépéseket, melyek fizikailag és lelkileg is a legnehezebbek, de meg fogod csinálni, mert a legfontosabb megvan nálad. A betegséged beismerése és a gyógyulni akarás. E kettő nélkül sem orvos, sem család, sem vallás, sem más nem tud segíteni. Én is tudom, évekig ittam és a végén már napi fél liter vodka volt az adagom. Többször visszaestem a józanodás útján, de már majdnem négy éve nem iszom, nem is hiányzik, rendeződött az életem újra. Nem mondom, hogy sétagalopp volt az első időszak, de 3 hónap után egyre könnyebb minden. Gratulálok, hogy mertél segítséget kérni és örülj, hogy van melletted valaki, aki támogat. Mellettem is volt, ez sokat jelentett, de ne felejtsd el, a harcot magadnak kell megvívni és elsősorban önmagadért. Kitartás és írj nyugodtan ide, vannak, akikre itt is számíthatsz mindig, mert tudjuk, hogy leginkább azok értik meg a problémáidat, akik tudják, miről beszélsz.