Látod, megy ez. Az ilyen napokból kell erőt meríteni:-)

Igen, rá lehet fogni a jó időre is, de szerintem ne felejtsd el magadnak sem megköszönni. Lehet, hogy furán hangzik, de nyugodtan megveregetheted a saját válladat vagy nézz a tükörbe, aztán mondd azt, hogy ” Látod, megy ez!”

Csak így tovább!

Üdv,

Sistercrazy

Hihetetlenen de ma annyira jól éreztem magam, mint ahogy már évek óta nem. Nagyon kicsit szédültem csak meg, és stabilan tudtam járni.

Biztos a jó idő is segített:-)

Ezen az éven leszek 40:-)

Nálam a pánik betegség 3 éve tetőzött olyan formában, hogy gyakorlatilag majdnem megszűntem működni. Amit lehet, mindent kivizsgáltak a belgyógyászaton és a pszichiátrián. Testileg semmit nem találtak és utána elkezdtem terápiára járni és lassan visszailleszkedni a mindennapi életbe.

Hogy a szorongás teljesen megszűnt-e?

Ez egy fogós kérdés, de a válaszom az, hogy szerintem nem szorongok többet és jobban, mint az átlagember.

Ha elolvasom, amit írtál, akkor azt gondolom: ne hasonlítsd magad össze apukáddal. Hiszen te más ember vagy. Az, hogy ő úgy reagált dolgokra és hogy az milyen következményekkel járt, az nem jelenti azt, hogy te is úgy reagálsz majd.

Különben a szédülést, ha mint szimbólumot nézed, akkor az kb. azt jelenti, hogy félsz, hogy valami miatt kicsúszik a lábad alól a talaj vagy félsz, hogy nem tudsz megállni a lábadon. Elvégre is ha nem találtak fizikai okot, akkor az azt jelenti, hogy csak a fejed játszik veled. Tudom, hogy ez furán hangzik, de felnőtt, 30-on túli ember vagy, az orvosok szerint testileg egészséges, akkor meg miért szédelegnél?

És le a kalappal, hogy tüneted és félelmed ellenére csinálod a dolgaid.

És köszi a bókot a blogomhoz. Ha úgy érzed, írj nyugodtan.

SisterCrazy

Elolvastam a kis blogodta is, szerintem nagyon jo stilusban irsz.

Te mennyi idős vagy, szabad tudni? Es teljesen megszunt a szorongasod?

Nekem az elso valasz ,ha felteszem magamnak a kerdest, az az hogy a munkám a gond. Viszont azert nem akarok lepni, mert apukamnak ugyanilyen problemaja van mint nekem ( panik, szorongas) es ő egész életében ment városrol városra, munkáról munkára, mert mindig azt hitte hogy majd attól jobban érzi magát. És végül ez nem segített szegénynek. A mai napig nyugtatókon él:( És kis sem mozdul.

Egyebkent en is szembenézek a félelemmel és csinálok mindent mintha mi sem történt volna , de nekem a szédülés akkor sem múlik el. Csak ha hazajövök és leülök a TV elé pihenni, kikapcsolni.

( Termeszetesen nagyon sok kivizsgalasom volt hogy mitol szedulhetek, de semmit nem talaltak )

Minden jot!

Sz.

A lényeg az, hogy megértsd, maga a pánikroham és az ahhoz tartozó tünetek, nem más,mint téves riasztás. Valami miatt az agyad azt hiszi, hogy veszélyben vagy és mindent megtesz annak érdekében, hogy a veszélyesnek vélt helyzetből kimenekítsen.

Szerintem tedd fel magadnak a kérdést: Mi is a baj tulajdonképpen? és hagyd, hogy jöjjön az első válasz. Ez általában a helyes válasz. pl. utálom a munkahelyen, félek, hogy egyedül maradok stb. A fontos pedig az, hogy változtass. Tudom, nem könnyű, de a gyógyulás érdekében elengedhetetlen.

Hidd el, ha nekem valaki 3 éve azt mondta volna, hogy önállóan élek, dolgozni járok, társaságba járok és utazgatok, el sem hittem volna. Sok-sok gyakorlásba került, mire újra mgszoktam helyzeteket és még ma is vannak dolgok, amik miatt izgulok, de ezzel azt hiszem, sokan vagyunk így.

Egy jó beszélgetés, egy pár ember, aki bízik benned, sokat segíthet.

Azt hiszem az egész pánikbetegség, és depresszió az elfolytasrol és a konfliktuskerulesrol szól.

Megoldás: Folyamatos stressz levezetés: citromfű tea, jóga, sport, szex, nyugi.

És e mellett kimondani őszintén a dolgokat és szép fokozatosan változtatni amin kell. És merni NEMet mondani.