Hozzászólás: Pánikbetegség

Szerző: czifke

czifke — Tue, 12 Aug 2014 14:05:13 +0000

Szia! Nagyon szeretnék beszélni veled. Kérlek keress meg itt: czifke@gmail.com

Szerző: levani91

levani91 — Mon, 30 Jun 2014 10:41:13 +0000

Pedig sajnos egyedül nagyon nehéz ezt leküzdeni. Nekem az segít pár napja, hogy nézegettem a sorstársaim történetit, így tudom, hogy nem vagyok egyedül. Szomorú, hogy ilyen fiatalon ezt éljük át! Milyen gyógyszert szedtél ? Most van barátod ? Lehet jót tenne ha randizgatnál, picit tudnál lazulni El felejtenéd mi volt a volt pároddal! Mert ezek szerint Neked ott a gond! Én most frontint szedek meg citalopramot, de este ugyan úgy rosszul vagyok, mondjuk még nem telt el a két hét, elvileg akkor már el kell múljon. Az sem lenne rossz ha felkeresnél egy pszichológust, nem mindegyik olyan mint amiket írnak róluk. Most én is elkezdtem járni, majd kiderül mi lesz, de legalább nem bánom meg, hogy nem próbáltam meg. Én is sokszor úgy érzem ebbe bele betegszem, de valahogy akkor is ki kell mászni!!! Sok sikert! Ha gondolod írhatsz e-mailre : levani@citromail.hu vagy levani9188@gmail.com

Szerző: Marika26

Marika26 — Tue, 24 Jun 2014 14:17:09 +0000

Szia sajnos én is ebben a betegségben szenvedek a poklot éltem át amikor először keződött. A gyógyszertől amit szedtem sokkal jobban lettem 2 éven keresztül tünetmentes voltam de sajnos 2 hete megint előjött ez a betegség zsibbad a fejem egész nap a torkom olyan mintha elszorulna és ez nem múlik ell. Most vagyok 26 éves de így nem tudok élni ilyen betegséggel minden napom csak a rosszullétekről szól már megint. Úgy érzem ebbe bele fogok betegedni ha nem kezdem el szedni újra a gyógyszert ami egyszer már hatott. Csak az a baj,h nagyon félek megint hozzászoktatni a szervezetem. Nekem ez a betegség azért jött elő mert a volt barátom kikészítette az idegeimet neki köszönhetek mindent és azt a napot átkozom amikor megismertem.