Hozzászólás: Élet a parkolópályán

Szerző: irokez

irokez — Fri, 01 Jul 2016 16:05:28 +0000

Na meg Neked is:
Most szervezkedem motiválatlanság témában, sőt van is erről egy posztom,
Mailcim fentebb, lentebb már többször.

Szerző: irokez

irokez — Fri, 01 Jul 2016 16:04:31 +0000

Ja Neked is írom:
Most szervezkedem motiválatlanság témában, sőt van is erről egy posztom.
peter.motival kukacka g mail

Mondjuk azért Nálad az is felmerül, miért dobnak el, mi az ok… ezt Neked kell tisztázni.

Szerző: irokez

irokez — Fri, 01 Jul 2016 16:00:26 +0000

ja látom egyszer már írtam, itt egy mail:
peter.motival kukacka g mail

Szerző: irokez

irokez — Fri, 01 Jul 2016 14:22:33 +0000

Hú!
Azt hiszem Téged is a MOTIVÁLATLANSÁG emészt, legalábbis az is. Most szervezkedem motiválatlanság témában, sőt van is erről egy posztom, írj, és talán tudunk egymásnak segíteni.

Szerző: LemonJulis

LemonJulis — Sun, 10 Jan 2016 17:08:46 +0000

Sziasztok,
Szia Kismacska.
Az igazság az,hogy nagyon sokan ugyanabban a cipőben járunk. Nálam is hasonló a szituáció,de annyi különbséggel,hogy nekem a gyerekkorom sem volt valami rózsás. 2 rossz házasságon vagyok túl,de a mostani már jónak mondható. A totál igazság az,hogy nem sok tapasztalatom van az életvezetésben. Megadatott ebben a 3.házasságban mindaz,ami az előző kettőben nem volt fel lelhető. Szeretnek és én viszont szeretek,de mégis hiányzik valami az életemből,amiről még nekem sincs fogalmam,hogy mi lenne az. Folyamatosan hiányérzetem van. Nem csak hiányérzetem,de bűntudatom is,mert egy lehetetlen ember vagyok. Vágynék én elismerésre,de semmit sem teszek érte. Kilépnék én a lustaságomból is,de mindíg elodázódik,halogatok, magamnak ígérgetek, hogy márpedig megváltozom, de nem megy. A lakásunk rendetlen és koszos. Sokszor szinte fizikai fájdalom amit érzek,mikor látom magam körül ezt a szörnyűséget, de mégsem teszek semmit. Szerintetek ki lehet ebből az állapotból találni? Szeretnék,de nem megy. Ha valakinek van ötlete,kérem segítsen. Köszi előre is.

Szerző: askata7

askata7 — Tue, 11 Aug 2015 14:25:04 +0000

Szia!

Mintha rólam írtál volna, teljesen hasonló figura vagyok én is. Túl vagy már rajta? Mi segített?

Szerző: Johanna22

Johanna22 — Sun, 17 May 2015 16:54:01 +0000

Nagyon megrendítő az őszinteséged. Főleg azért, mert magamra ismerek az önjellemzésedben. Passzivitás, önzőség, hiúság stb. Mintha rólam írtál volna. Én nagyon szenvedek a magánytól, de nem tudok kitörni belőle. Könnyen ismerkedem,de megtartani senkit sem tudok, mindig eldobnak. Nem tudom hol kezdjem el a változtatást.

Szerző: kicsimimi

kicsimimi — Mon, 20 Apr 2015 18:44:47 +0000

Szia Erzsimama!

Jó olvasni ilyen pozitív hozzászólásokat. Én is megpróbáltam kb. 2 hónapja a meditációt, szeretném, ha segítene nekem is. Néha nem jön össze, de én is próbálom nem feladni, és kitartóan csinálni. Ha gondolod, cseréljünk tapasztalatokat.
Szép estét, napot !

Szerző: Kismacska

Kismacska — Mon, 13 Apr 2015 13:39:47 +0000

Na, egy találkozóban én is benne lennék nagyon szívesen! Csak meg kéne szervezni.

Szerző: irokez

irokez — Fri, 03 Apr 2015 18:08:23 +0000

Én is küldök egy ölelést!
Valahol már írtam Neked régebben… nos gy biztos, annyiban előrébb vagy másoknál, hogy látod kívülről magad. Viszont a sok kérdésre válaszolni itt nyilvánvalóan nem tudunk…. tulajdonképp a válaszokat Neked kellene megtalálni, természetesen külső segítséggel. Vagy pszichológus, vagy egy ehhez nagyon értő valakivel…nem könnyű!

Viszont indítványozom, hogy valami csoportot próbáljunk meg összehozni, mert sok itt az oldalon az ide nem valók tömege,másrészt ez csoportban azért jobban megy…
Meg az öleléseinket is élőben adhatjuk ;-D

A motiválatlanság ügyében indított témám elakadt, d részmegoldásokra azért jutottam, amit másokkal együtt kidolgoznék.
Más a depresszió is, és más a borderline is….de azt hiszem egy rendszeres csoport erőt adhat a szakember felkereséséhez, vagy kiválasztásához is, ha kell én szívesen el is kísérek valakit orvoshoz.
Javaslatom, hogy esetleg indítsunk egy fórumot, vagy egy találkozót szervezzünk meg.