Tényleg nehezebb kezelni,mint leírni!-ez tény;-)-de mindenkinek megvan,hogy mivel könnyítheti meg az állapotát!-az is igaz,hogy azt is tudatosítani kell,hogy ez ellen tenni is lehet!-az is tény,hogy ez sajnos néha nem megy,és kilátástalannak tűnik!-de ha már van olyan nap,unk,ami jobb,akkor lehet már egy kis felismerés,hogy esetleg mivel tehetjük jobbá az állapotunkat!-azt is tudom,hogy ez is ba…szott nehéznek tűnik,és bele lehet fáradni nagyon,de mindig van kiút,és valami fény az élet felé!-ha már picit lát az ember,akkor nagyot is láthat,csak rá kell jönni hogyan tudja ezt megvalósítani!

Jó, lehet baromság,meg akihez jár, gondolom néha unod ezeket hallgatni,de.
Nem értek a vagdosás pszichológiájához, és tudom könyvszagú,meg ilyen elvont bohóckodás,meg túlmagyarázás az egész, de minden egyes lépéshez tudatosság kell. És mint olyan csak megfigyelés, mintha repülőgépből néznél le mindenre ami van.A repülő nem száll le, nem ragad le, csak végigpásztáz. Ha le is ragad, “időz” akkor sem baj, ha észreveszed, vagyis tudatosítod, de utána kapcsolsz vissza tudatosságba. Nekem pl ez segített, hogy évek óta tartó tichotillomániát kontrolláljam.

Tudom, ez így elsőre hülyeség, mert nem megy, kurvára nem, ehhez szemléletváltás kell, önkényesen és szándékosan, mert amúgy nem tudunk jobbat kitalálni, hogy ne kínlódjunk.

Mikor jön a gondolat, rögtön tudatos módba kapcsolni, hogy ez csak gondolat, nem hozzám tartozik.
Következő, hogy ha hagyod időzni, az nem szabad, hogy rögzülést jelentsen, mert a tudatosság nem kötődik semmihez, csak néz. És utolsó, ahhoz is újabb tudatosság kell, hogy az az elidőzött gondolat, – vagyis tudattalan- ne késztessen cselekvésre.
Tudatosság a tudatosságban, keretes szerkezet.

Jóvan megye beiratkozok spiritiszta, filozófia szakra.
Az tény, hogy a biokémiát ezzel nem állítjuk vissza az agyba.