Hozzászólás: Az én történetem. http://www.varoszoba.hu/2016/03/07/az-en-tortenetem-2/ ... egy újabb WordPress honlap... Sun, 05 Oct 2025 00:44:10 +0000 hourly 1 http://wordpress.org/?v=3.9.1 Szerző: Krisztian2016 http://www.varoszoba.hu/2016/03/07/az-en-tortenetem-2/#comment-22869 Thu, 10 Mar 2016 08:08:16 +0000 http://www.varoszoba.hu/2016/03/07/az-en-tortenetem-2/#comment-22869 Szia!
Persze! christian2016@freemail.hu. Ezen tudsz írni. Szép napot, még ha tudom ebben a helyzetben iszonyú nehéz reggel új napra ébredni, s elindulni…

]]> Szerző: EN-ek http://www.varoszoba.hu/2016/03/07/az-en-tortenetem-2/#comment-22865 Wed, 09 Mar 2016 20:30:43 +0000 http://www.varoszoba.hu/2016/03/07/az-en-tortenetem-2/#comment-22865 K. barbi! (baba)

e-löszőr is: 0.25 annyi, mint HULLÁnak a smár. jelképes adag, kb. hipó-hondereknek aggyák, quasi palacebó hejett:) –> min 2x ennyit kapjál BE! (fekvés előtt)

arra azér ügyejj, h ezt n szabad túl sokáig hamizni – e n “igazi” a.depi, ink csak tűzoltásra, de való!
1ébként + még tök fiatalkák vagyunk, előttünka gyönyöjű élet + hal-e Luja, stb…;) so be hapi;D

]]> Szerző: Barbee http://www.varoszoba.hu/2016/03/07/az-en-tortenetem-2/#comment-22862 Wed, 09 Mar 2016 13:18:29 +0000 http://www.varoszoba.hu/2016/03/07/az-en-tortenetem-2/#comment-22862 Szia Krisztiàn!

Köszöm a vàlaszod, e-mailben egy pàr mondatot tudnànk vàltani?

]]> Szerző: Krisztian2016 http://www.varoszoba.hu/2016/03/07/az-en-tortenetem-2/#comment-22859 Tue, 08 Mar 2016 13:53:41 +0000 http://www.varoszoba.hu/2016/03/07/az-en-tortenetem-2/#comment-22859 Szia!
Krisztián vagyok, 30 -éves. Szinte minden úgy kezdődött, ahogy magadról írtad a szomorú történeted. Immár tíz éve nyáron. Még a gyógyszer is ugyanaz volt, ám kaptam mellé két antidepresszánst is, amitől jobban lettem. Persze ez csak átmeneti volt, mert problémák kiújultak, a nyugtatók, szorongásoldók penzuma fokozatosan emelkedett, míg teljes függőséget nem okozott. A Rivotril volt az “életem, párom, szerelmem”, mindenhová vittem magammal. A tüneteim továbbra is azok voltak, mint neked, eltűntek ugyan rövidebb-hosszabb időre, de mindig, a mai napig is jelentkezik. Voltam kórházban is, de csak felzaklatott. Öt éve ki sem mozdulok a szobámból, csak az edzőteremig, mert az a másik mániám, no és remekül vezeti a szorongást. Ami neked a legjobb lenne: A megfelelő gyógyszer, de sajnos benne van a pakliban, hogy nem rögtön találják ezt meg, s addig cserélgetik, amíg azt nem mondod, hogy jobban vagy. Akkor el kellene menned egy pszichológushoz, én sosem tettem hosszabb időre, és állhatatosan járni hozzá, pszichoterápiás kezelésre, ahol a legőszintébben válaszolj minden kérdésre. A gyógyszerrel, s ezzel lehet gyógyulni, de ez rosszabb esetben évekig is eltarthat, persze nem mindenkinél, a kivétel én vagyok. Javulást, jobbulást neked! Szia.

]]>