Hozzászólás: Generalizált szorongás, szociális fóbia, magány, önbizalom hiány és még ki tudja mi!

Szerző: kivulallo1

kivulallo1 — Fri, 02 Feb 2018 17:04:58 +0000

Szia!
Nem tudom, mennyire aktuális még a hozzászólásod, ha jól alakultak a dolgok, talán már társra leltél
Nem vagyunk azonos korosztály, én már 39 éves vagyok, de hasonló problémákkal küzdök, mint Te.
Generalizált szorongás, depresszió, olykor pánikrohamok, a gyógyszerek a mankóim.
Én is úgy gondolom, hogy ilyen háttérrel nagyon nehéz az ismerkedés, aki nem “él benne”, nem tudja elképzelni, mi zajlik a fejünkben és a lelkünkben.
Amennyiben szeretnél virtuálisan beszélgetni, szívesen elküldöm az e-mail címemet.
Szép estét:
Anita

Szerző: ErnoDebrecen

ErnoDebrecen — Fri, 06 May 2016 16:39:50 +0000

Szóval nehéz mert sok lánynak nem egy szorongással küzdő fiú kell, de hátha megint rábukkanok egy ilyen társra! Reménykedek! De a lányoknak is nagyon nehéz, mert szemfüles kell legyen, hogy ne használják ki az érzéseit. Én már mióta az eszem tudom ebben szenvedek, csak kisfiúként csendes és visszahúzódó voltam. Most már intézem a kis ügyeim, de sokszor csalódom az emberekben.

Szerző: ErnoDebrecen

ErnoDebrecen — Fri, 06 May 2016 16:35:07 +0000

Szia Vivi! Köszönöm a válaszod! Jól esett, hogy írtál mert kedves dolog tőled, de bár ne lennénk ilyen állapotban. Én sem vagyok a társkeresők híve, de annyira kétségbeesett vagyok, hogy felregisztráltam már sok helyre, hátha belefutnék egy kis aranyos lánykába, aki elfogad olyannak amilyen vagyok. A legfájdalmasabb, hogy volt is esélyem, már tervezgettük az életünk és csinos is volt a lány, de a saját anyja mesélte be neki mennyire rossz vagyok. Szóval elveszett az igazi társam… már 2-3 hónapja, de nem tudtam elfelejteni ezt! Ha gondolod beszélgethetünk, hogy legalább a beszélgetés megmaradjon, akár itt is! Ha baj van…

Szerző: Vivi04

Vivi04 — Thu, 05 May 2016 21:00:53 +0000

Szia én egy 20éves lámy vagyok. Én is hasonló cipőben járok egy fél éve. Nekem inkább pánikos szorongásom van. Gyógyszereket nem szedek maximum valeriana relaxot. A társkeresőnek én sem vagyok a híve ott barátot találni nem igazán lehet. Nekem is van pár barátom de sajnos ők sem mindig érnek ra (suli, munka). Munkát sajnos nehezebben találok pályakezdőként. Így elég magányosan telnek a mindennapok, ezért sajnos a tüneteim is sokszor erősödnek.
Tanácsot sajnos nem tudtam adni ne haragudj de gondoltam megosztom veled hogy nem vagy egyedül ezzel úgy gondoltam fordított esetben nekem is jól esne