Gondoltam, megosztom Veletek bipoláris zavarom “kórtörténetét” és tüneteit, egyrészt hátha hasznos lesz valakinek, másrész, hogy kibeszéljem ezt a szörnyűséget. Kb öt éve diagnosztizálták nálam a betegséget, ami nagyjából 15 éves koromban kezdődött. Most 25 vagyok és egyre rosszabb az állapotom még gyógyszer mellett is. Hangulatstabilizálót szedek és altatót. Hol is kezdjem? A hangulatingadozáson kívül alvászavarral küzdök, nem tudok aludni, vagy nem éjszaka, hanem csak délelőtt, ha alszom, akkor rémálmaim vannak, szinte minden éjjel, néha alvási paralízis és pánikroham is előfordul. A koncentrációképességem egyre romlik, néha nem emlékszem hol voltam, mit csináltam, hallucinálok és az önsebzés sem áll távol tőlem. Ez főleg tinédzser éveimben volt szinte kontrollálhatatlan, most viszont már a férjem figyel rám. Pedig szeretném, minden nap, de nem tudnám elrejteni a sebeket. Az életem egy káosz, vagy kimerült, álmos és sírós vagyok, vagy dühös és agresszív. Gyógyszerezés mellett. Ha az nem lenne…talán már nem is élnék. Gyógyszer nélkül elképesztően mély depressziós fázisaim vannak teljesen rendszertelenül, de a mánia is ugyanilyen intenzív és annyira felpörget, hogy fizikai sérülésig, vagy kimerülésig hajtom a testemet. Ez egy nagy panaszáradatnak tűnik, de tudom, hogy ez a közösség komolyan fog venni és nem kell hazudnom, ahogy mindennap teszem, hogy normálisnak tűnjek.

Üdvözlet és kitartás Mindenkinek!