Örülök hogy rátaláltam erre az oldalra, hátha tudtok segíteni. Másfél hónapja kezdödött nállam ez az egész. akkor történt tényőn az a tragédia. Biztos tudja mindenki miről van szó. Én rögtön arra gondoltam, hogy nehogy énis bekattanjak és ilyet tegyek. És azóta üldöz a gondolat, társul mellé az óriási szorongás, és persze a lelkiismeret furdalás, hogy hogy gondolhatok ilyenre. Hiszen imádom a két gyermekemet. Már tv se nagyon tudok nézni, mert minden rossz hirt magamra veszek. Szőrnyű érzés. Gyógyszert én sem szeretnék szedni, de ha nagyon muszáj, bekapok egy fél xanaxot. Inkább gyógyteákat iszom, de az nem mindég segít. Szivesen beszélgetek bárkivel, akinek hasonló broblémája van, és minden kis segitséget örömmel fogadok.

Üdv: agica