nem tudom, hogy mikor és hogyan kezdodott…..de szepen lassan bekuszott a veraramba es egyszer csak arra lettem figyelmes: en mas vagyok. volt olyan nap, amikor 3 kulonbozo szemely osztotta meg velem konkluziojat, mely szerint iszonyat furi vagyok.

altalanos iskola 8 ev elszigeteltsegben telt, fogalmam nem volt arrol, hogy a tobbiek miert olyan elevenek es en miert bujok el szunetben az iskolai udvaron felallitott szekreny moge ahol senki sem lathat……hogy miert feltem egy akar lehelethalvany mosolyt is elereszteni, amikor kizarolag nekem lett csillagos otos a matematika dolgozatom…….hogy miert ertekeltem alul es kritizaltam magamban gyengebb kepessegu/defektesebb osztalytarsaimat…….hogy miert nem szerettek a nagyszaju gyerekek mellem ulni, csak amikor dolgozatirasrol volt szo……….

persze ez akkor mind magatol ertetodonek tunt.

gimiben (ahol szinte elsokent volt pasim a tobbiek kozul) szinten kituno tanulo de mar a negyedik ev vege fele elofordultak tortenelem-orai elszunyokalasok…..es tetofokul – barmifele otletvezerlestol mentesen – a leheto leglehetetlenebb palyavalasztas, amelynek koszonhetoen sikerult 4 es fel foiskolai evet sikeresen elpocsekolnom az eletembol. nyilvan idovel rajottem, hogy a szallodamenedzsmentnek es nekem nem sok kozunk vagy egymashoz, de ugye amibe belekezdek azt vegig kell vinni mindenaron…….

anyummal ekkorra kezdtek tetofokara hagni a mindennapos osszetuzesek. apukam sosem volt, fel eves koromban megfosztotta magatol az eletet, valamint tolem a lehetoseget, hogy ne csonka csaladban kelljen felnevelkednem. anyum kb ettol a ponttol kezdve alkoholfuggo, kezdetben mersekelt  majd egyre durvabb mereteket oltve. testverem nincs, anyum uj elettarsa – egy igencsak manipulativ ferfi szemelyeben – anyam egyre inkabb kifejlodott diktatorikus szemelyenek alarendelte es behodoloja, mara nagyon beteg ember es szenvedi a buneit, anyum az apoloja. sikerult elerniuk amit elterveztek, lehetetlen es kibirhatatlan viselkedesukkel eluldoztek otthonrol. ami nem is nagy baj, mert ha maradok, akkor vagy 1.nem kepeznem ma az elok sorat, 2.bortonben ulnek. nem irigylem oket, de reszvetet sem erzek irantuk. senki irant sem erzek reszvetet.

evek ota “menekulok” otthonrol, az elejen alberlet, majd kulfold kovetkezett. onfenntartasnak es tapasztalatnak mindenkepp hasznos, 3 eve barcelonaban talaltam meg  a helyem, ott elso naptol fogva ugy ereztem vegre onmagam lehetek.

megfekezhetetlen kilengeseim az evek soran kulonbozo formaban jelentkeztek, a keson kezdett de boven bepotolt ejszakai bulicsapongasok meg belefertek, de a

hihetetlen merteket oltott szerencsejatekozast mar nem tudtam elfogadni. gyuloltem, amikor arra lettem figyelmes, hogy ujdonsult “barataim” a kaszinok torzstagjai kozul kerulnek ki. voltak olyan napok, amikor hatszamjegyu osszegeket vesztettem, de nem anyuka penztarcajabol, hanem a rendszeres megtakarotasaimbol, albipenzembol….mara mar csak szanalommal gondolok vissza erre a korszakra.

bolti lopas mindennapos reszet kepezte az eletemnek, nem az ertek hanem az adrenalin miatt. vicces, de sokkal nagyobb oromet valt ki ezen elcsent targyak hasznalata, minthogy azokat a sajat penzembol kellene megvennem.

az onvagdosasra sosem voltam kepes, nem is leszek. mindent veget veto gondolatok azonban az utobbi idoben egyre tobbet fordulnak elo.

hirtelen vezerelt otletek mindig is jelen voltak, szeptemberben megismertem barcelonaban egy argentin fiut, ra 2 hetre megvettem a repjegyem amivel egyutt jottunk ki buenos airesbe. szinte mindent feladtam erte, de megismerkedesunk masodik napjan tudtam, hogy az ilyen pasi egyszeri es megismetelhetetlen. erre az egyutt toltok napok csak helyesloen bolintanak. viszont ugye van ez a dolog nekem…..es felek, hogy ha nem kezdek vele surgosen valamit, akkor kikeszitem ot is. szegenynek mar parszor sikerult a semmibol jott duhkitoreseimet megtapasztalnia, es ilyenkor egybol magat okolja…nem tudom, hogy mondjam el neki, hogy van nekem valami, ami miatt maskepp mukodik az idegrendszerem……nem akarok gyengenek es betegnek feltunni elotte, illetve otletem sincs, hogy itt kihez fordulhatnek segitsegert. ha valahol, akkor otthon, anyanyelvi kozegben tartom elkepzelhetonek a fenti es egyeb tuneteim kezeleset.

hetek ota kezdtem az oldal olvasasaba, mostanra vegeztem be az osszes cikket/hozzaszolast. talan akad valaki, aki hasznos tanaccsal tud ellatni, vagy egyszeruen csak meghallgat.

jo ejt mindenkinek. ja es bocs,ha tul velos lett^^