Ha magamon nem tudok segíteni, akkor senki sem…

anna5426 — Thu, 01 May 2014 15:18:02 +0000

És már pedig nem tudok. Elkövettem egy óriási hibát, hogy közel 50 évnyi budapesti életemet feladtam (kényszerből) vidéki életre, mert mindig is becsültem a vidéki embereket, különben nem lett volna Angyalföldön hús a húsboltban, kenyér a polcokon. Most 8 éve vagyok már itt, egy csendes kis faluban, és nemhogy megszoknám, egyre nehezebben viselem. Visszaút nincsen pénz híján, tehát marad a beletörődés. Meg a pszichiátriai szakrendelő havonta, olyan gyógyszerekkel, amik ideig-óráig elapasztják a könnycsatornáimat. Mindezt csak kiirtam magamból, tudom, hogy a saját hülyeségemen senki nem tud segíteni, ezt főztem, meg kell ennem. Csak nem tudom két suicid kisérlet után még meddig bírom…

Ismét…

anna5426 — Mon, 24 Feb 2014 07:12:03 +0000

Megint itt vagyok köztetek. Egy fél év sem telt el, mióta itt jártam. Kaptam többféle bogyót, felszedtem 15 kg-ot és a kivánt hatás elmaradt. Sírok naphosszat, nem találom a kiutat, a munkahelyemről eltanácsoltak (jogosan) és itt állok havi 29.090.-Ft rehabbal, ami mint tudjuk semmire nem elég. 59-et töltöttem. Nem látom értelmét felkelni, tisztálkodni, enni, sőt még annak sem, hogy levegőt vegyek. Folyamatosan az öngyilkosság foglalkoztat, ami már kétszer nem sikerült. Egyedül élek, nem tudom mitévő legyek. Tudom, hogy nem tudjátok megoldani a gondjaimat, de köszönöm, hogy elolvastátok.

Varoszoba.hu » anna5426

Ha magamon nem tudok segíteni, akkor senki sem…

Ismét…