30 eves vagyok es van egy gyönyörü családom. A bonyodalmam (en csak ennek nevezem) az ovibol hazafele kezdödött, a kislányt vittem az oviba, de sajnos hazafele már nem jutottam el ereztem hogy itt most valami nincs rendben,hideg rázás,hideg vegtagok,hányinger,remeges es a jajj istenem most meghalok erzes,gyorsan telefon elö, segitseget kerni. Szüleim látogatoba jöttek (külföldön elek) anyukám rohant ertem. Aztán minden nap, minden orában csak a rohamok, se eleje se vege….Tudtam, ezt egyedül nem tudom vegigcsinálni. Munkahelyemet elvesztettem,aztán a ferjem is pontosan abban a honapban, mikor aztán egy majdnem szalagkorlátos balesetem volt,  gondolom ezek elegek voltak hogy elöjöjjön a pánik.Lakásbol nem mentem ki szivesen meg az udvarra sem,autoban rögtön jött a pánik, emberek köze semmikepp, oda meg vegkepp nem ahol tömeg van,gondolok itt rendezvenyre stb… 3 hete szedek gyogyszereket valamit javult a helyzet de meg nem az igazi. Botlba nem járok mert felek,setálni hosszabb távra nem megyek mert felek mi lesz ha megint….. De azt tudom hogy ezt saját magamban kell “lejátszani” hiszen a testem most szolt hogy STOP!! Örülnek ha tudnek neha valakivel beszelgetni,nem a gyogyszerekröl es a rohamokrol ,csak ugy általában egy ” sorstárssal” ,hogy adjunk a másiknak eröt es kitartást hogy mi is megtudjuk csinálni.IGEN MEGGYOGYULUNK!!!!