Nem tudom…

Beks — Wed, 29 Dec 2010 12:41:35 +0000

Nos… én egy 14 éves lány vagyok. Tudom ez elvileg fiatal kor de nem feltétlenül boldog. Körübelül 1és fél éve kezdődtek a gondjaim ugyanis anyukám elvesztette a munkáját mai napig nem talált és egyre többször gondoltam arra h mi lesz? Már egy ideje elváltak apámmal de még együtt lakunk és ez nem segít azon h ne veszekedjenek. Nyáron a “legjobb barátnőm” akiben azt hittem bízok átvert és azóta nem merek megbízni senkiben. ezek után elkezdtem egyre többet szorongani és rengetegszer sírok már párszor meg is vágtam a csuklóm hogy a fájdalom elterelje a gondolataim, de nem jött be. Mindíg kimerültnek érzem magam és sokat gondolok arra h mennyivel könnyebb lenne ha meghalnék, ott csak a békés sötétség lenne nemi gaz? ennek tetejébe novemberben apukám is elvesztette az álllását és sokszor jön azzal h héé gyerekek februárban nem lesz mit enni szóval addig költsétek a pénzt. Mostanában egyre ingerlékenyebb vagyok és nem lehet velem normálisan beszélni mert utálatosan válaszolok vissza. Anyukámmal napi szinten veszekszek bár ez mindig is így volt, aztán nap végére vagy közepénél “szent a béke” A Szüleim nem vesznek észre semmit annak tudják be h “kamasz” vagyok. Ez már depresszió?

ja és szeptemberben sulit váltottam így 8.-ban hirtelen felindulásból és első 2 hónap azzal telt h azt mondogattam magamnak: hé, te nem tartozol ide, mit keresel itt, hülye vagy? Bár már egész jól érzem magam velük de belül üresnek érzem magam és már azt is kitaláltam h vethetnék mindennek véget… egy marék gyógyszer? biztosan megteszi… de nembiztos h meg akarok halni… én boldog életet szeretnék de ezt egyenlőre nem kaphatom meg sem a családom. és ezt mind senkinek sem tudom elmondni úgy érzem nem értenének meg.

ha valaki ezt végigolvassa annak köszönöm a türelmét …

Varoszoba.hu » Beks

Nem tudom…