A mindennapos szenvedés segítség nélkül

bordilany — Sat, 12 May 2012 13:55:51 +0000

Sziasztok!
Kiskorom óta folyamatosan súlyos traumák értek.3 éve diagnosztizálták nála a borderline személyiségzavart,most 22 éves vagyok.Nagyjából minden tünete meg van,állandóan unatkozok,nincs kedvem semmihez,voltak öngyilkossági kisérleteim,falcoltam,anorexiás voltam,alkohol problémáim vannak,gyógyszerfüggő vagyok,biszexuális vagyok,impulzuskontrollzavarom van,és még sorolhatnám…
Mivel nagyjából mindig rossz dolgok történtek velem így hozzá szoktam ehhez és a szenvedéshez,de van,hogy annyira fáj,hogy úgy érzem nem bírom ki.
Kislányként csak azt éreztem,hogy fáj valami,de akkor még nem tudtam,hogy mi ez,azt hittem,hogy ezzel egyedül vagyok és csak nekem ilyen rossz,de most már tudom,hogy nem sokan vannak még akik ugyan ezt érzik.
Nem volt még egy normálisnak nevezhető párkapcsolatom ami hosszabb ideig tartott volna,csak olyan amiből elmenekültem,mert féltem,hogy elfognak hagyni,barátaim nincsenek nem is nagyon voltak csak akikkel a pszichiátrián jóba lettem,de már azok is eltüntek mellőlem.
Sokszor azt érzem,hogy egyedül vagyok és szenvedek.
Már minden területen mindenkiben csalodtam,nem nagyon látok reményt.
Többször voltam pszichiátrián,van olyan hely ahol voltam,de már nem akarnak felvenni indokolatlanul,van olyan ahová nem vettek fel hanem egyből megmondták,hogy nagyon beteg vagyok és évekig terápiába kéne járnom így nem vesznek fel,mert nem tudnak segíteni,ezzel kirekesztve érzem magam,hogy nem elég,hogy beteg vagyok,de akkor még segíteni sem akarnak.
Nem tudtok olyan helyet ami ingyenes és ahol borderlineokkal foglalkoznak és ahova van esély,hogy felis vegyenek (thalassa házon,tündérhegyen,balassán kivül,mert ezekbe nem vesznek fel),vagy valamilyen segítséget?

Varoszoba.hu » bordilany

A mindennapos szenvedés segítség nélkül