Egy kicsit hosszú megfogalmazásom lesz. Én ma találkoztam ezzel az állapottal először. Tavaly befogadtuk magunkhoz egy lányt (unokatestvérem barátnője), aki addig nevelőszülőknél élt. Sajnos nagyon viszontagságos múltja volt…pár lényegesebb elem…nemi erőszak családon belül (bátyja,két barátjával), alkoholista szülők, családból kiemelés, nevelőszülőről nevelőszülőre kerülés….Az utolsó nevelőszülője kitette, mikor 18 lett, mondván innentől úgyse kap utána pénzt. Mi befogadtuk, cserébe annyit kértünk tanuljon, legyen belőle valaki a jövőben. Mikor elmondta mik történtek vele, rögtön kértük, hogy járjon iskolapszichológushoz, hátha segít feldolgozni a múltját, esetleg járhat csoportterápiára is. Az utóbbi 1-2 hónapban düh kitörései voltak, önmagában olyan szinten tett kárt, hogy megkarcolgatta az alkarját. Legutóbbi esetnél bevitték a pszichiátriára, mivel bezárkózott, nem akart felkelni, halálvágya volt és megint karcolta a karját. Itt derült ki a mai nap, hogy a megállapított diagnózis borderline személyiségzavar. Mi nagyon szeretjük őt, szeretnénk ha kikerülne ebből az állapotból, hisz tudom neki is rossz de ugyanakkor azoknak is akik szeretik őt. Mit tanácsoltok? Akár a benne lévők, akár családtagok…Honnan induljunk, hogyan segítsünk?