Nekem 2007 november 27-én 23 évesen kezdődött először a bal fülem el kezdett zúgni és kicsit furán hallottam vele, de azt hittem mindjárt elmúlik, hiszen máskor is volt ilyen és én úgy tudom normális is, ha pár másodpercig tart. Azomban az én esetemben nem múlt el, már vagy egy órája tartott és nem tudtam mire vélni, aztán egyszercsak jött a borzalmas forgó szédülés ami tartott fél óráig aztán egy óra szünet után újra jelentkezett!

Ezek után már nem múlt el, elvittek az ügyletre, ahol azt mondták másnap jobban leszek, hittem nekik… Közben persze hányinger és hányás is társult… Vártuk, hogy jobb lesz, de nem lett, a fejemet a párnáról sem tudtam felemelni, de hányinger már nem volt. November 29-én a körzeti orvosom beutalt a kórházba, tehát 30-án reggel már ott voltam, kiderült, hogy nagyfokú halláscsökkenésem van a bal fülemre, de nyugtatgattak, hogy ez valami vírus és visszahozzák a hallásomat a keringésjavító infúzióval. De ez sem így lett:(  A hallásom azóta is pocsék és folyamatos a fülzúgás.

Voltam azóta mindenféle vizsgálaton, de egy valami fura volt, a nyaki ér uh-on bal oldalon lényegesen kisebb volt az áramlási sebesség, mint a bal oldalon, kardiológián viszont 24 h holter semmit sem mutatott, hogy a szívem miatt lenne. Ez így abba is maradt, nem foglalkoznak vele, engem viszont idegesít. Én betarevint szedek ill. szedtem, van egy másfél éves kisfiam, és most 21 hetes terhes vagyok, de pont tegnap volt egy kis szédüléses rohamom, de csak pár másodpercig, nem értettem, de nagyon megijedtem…

A párom meg szokott maszírozni és attól valamennyire jobban vagyok. Viszont olvastam olyanról, hogy ictus cochleovestibularis betegség ami valamilyen vérkeringési problémára utal, kérem, ha valakinek van valami tapasztalata erről a betegségről kérem írjon, és kinek milyen gyógymódok használtak, nem akarok életem végéig xanax-on élni!

Elnézést a hosszú levélért, de már nagyon el vagyok keseredve, csak a családom tartja bennem az erőt!