Varoszoba.hu » edit21

Szédülés szúró mellkasi fájdalom

edit21 — Thu, 05 Sep 2013 21:41:47 +0000

Sziasztok! 23 éves vagyok és korábban már egy szerelmi csalódás miatt írtam ide de most a problémám az lenne hogy kb 3 hónapja nagyon hirtelen fellépő szúró fájdalmat érzek a mellkasomban esténként pedig van hogy forog velem a szoba és ezt hányás követi elég nagy volt a traumám lelkileg és testileg is (mérgezés) és most ezt annak tudjam be hogy eléggé megviselt az idegrendszerem vagy forduljak orvoshoz?

SEGÍTSETEK!!!!

edit21 — Fri, 21 Dec 2012 19:25:30 +0000

Kérem valaki segítsen nekem! 22 éves vagyok:( Elég nehéz időszakon vagyok túl (5 éves párkapcsolatom ért véget 9 -10 hónapja) és azt hittem rendbejöttem de nem!Elengedtem őt és amit iránta éreztem de lelkileg gatya voltam és csináltam egy hülyeséget amit túléltem és próbáltam helyrejönni feledni őt sikerült is de a gondoom az az hogy állandóan ha valami kis problémám van sírok és félelem érzetem van állandóan és azt is észrevettem hogy ha a legapróbb gondon is agyalok felmegy a testhőm semmit nem tudok kezelni hol úgyérzem minden rendben aztán káosz minden mért van ez kérlek segítsetek nekem!!!:””””’(((

Túltettem magam rajta :)

edit21 — Fri, 07 Dec 2012 16:10:01 +0000

Sziasztok!Május végén segítséget kértem tőletek hogyan tegyen túl magam “szerelmi csalódásomon”! Több mint 5 évet voltam együtt a volt barátommal és nem csak az hogy csalódtam mert hogy…..nem jöttünk jól ki stb……szembesülnöm kellett azzal a ténnyel hogy egy olyan embert szerettem aki azt a törődést és szeretet nem adta meg nekem ahogy én megadtam neki …szeretett nem mondom de ha valakit szeretünk nem formáljuk!!!!!!!!!! Állandóan azt akarta hogy itthon is öltözzek ki (biztos melegítőben nem voltam tetszetős neki) engedjem le a hajam …….stb!Minden embernek vannak problémái az életben a családban,nekem is voltak!Ő ahelyett hogy egy két szerető szóval támogatott volna ő inkább mégjobban belém rúgott azzal hogy ócsárolta a családomat!A probléma itthon ami már hál isten normalizálodott sajnos “anyagi gondok” voltak.Világ életemben érzékeny ember voltam és ő meg a drágalátos anyja úgy tett hogy én egy idegbeteg ember vagyok (azért mert volt rá példa hogy megfogtam magam és hazajöttem mert érdektelenül beszélt velem az a “bunkó” és az anyja is a megértés szinonímája ám -.-) Véleményük szerint a szüleim engem tönkretesznek és ezért én depressziós vagyok és ezért ment tönkre a kapcsolatunk.Rossz volt igen mert ugye iskolába jártam és járok most is (főiskola) és hogy nem tudtam úgy segíteni a szüleimnek de az én szüleim azt tartják szem előtt hogy meg tudja állni a helyem az életben.Csináltam egy hülyeséget…..Öngyilkos lettem (nem részletezném hogyan) egy emberért aki megzsarolt és sose szeretett már tudom! így majd egy év elteltével azt mondom örülök hogy megszabadultam tőle!Amióta elmaradtam tőle nem vagyok depressziós és összeszedtem magam külsőleg belsőleg egyaránt!!!!!Depressziós voltam hisz a lelkem legmélyén tudtam hogy nem szeret igazán! Hónapokig éltem nyugtatókon és a butaságomnak innom kellett a levét (állandó ájulás,vesefájdalom).Azért írtam ezt le hogy akik csalódtak és úgy érzik nincsen értelme élni azok tanuljanak példámból az IDŐ gyógyít higgyétek el nekem,én is jaj úr isten szeretem bla bla bla…… Viszont azt a megaláztatást amit kaptam tőle ésa hát az anyja is közrejátszott benne azt nem lehet elfelejteni …..Viszont “őt” elfelejtettem!És 1000-szer jobb nélküle az életem mint amilyen mellette volt.A hibáimból tanultam és ahogy a mondás is tartja fájdalom nélkül nincs fejlődés!!!!!!! Mindenkinek kitartást!!!!!!!!! Köszönöm!!!

Hogyan tegyem túl magam rajta?

edit21 — Wed, 23 May 2012 15:58:28 +0000

3 hónapja ért véget az 5 és fél éves kapcsolatom.Az utolsó 1 évben nagyon sokat veszekedtünk és jobbnak láttuk ha nem folytatjuk tovább mert csak egymás idegeit tesszük tönkre.Viszont a probléma az hogy nagyon szeretem őt és úgy érzem hogy soha nem fogom tudni elfelejteni .Sokan mondják azt hogy jaj még csak 21 éves vagy majd találsz magadhoz illőt,de én úgy vagyok vele hogy az ember életében igazán csak egyszer szeret.Az ő problámája az volt,hogy véleménye szerint én túl érzékeny vagyok és hogy mindent félreértelmezek,meg hát ő mondjuk soha nem jött hozzám mindig én mentem,volt olyan ha nem ugráltam úgy ahogy ő akarta akkor elzavart hogy menjek haza stb.De a lényeg az az hogy egész egyszerűen nem bírom elviselni ezt az érzést olyan mintha nem kapnék levegőt,nem eszek,nem tudok aludni csak nyugtatókkal.Nem akarok így élni.Nem látom értelmét az életnek nincs minek örüljek,úgy érzem hogy a semmiért vagyok és jobb lenne meghalni!!!!Nem tudom mit tegyek! Hogy tegyem ezen túl magam?Kérem valaki adjon tanácsot!!!!