Végül erőt vettem magamon, és abbahagtyam a kezelést. Mikor ezt közöltem az intézetben az orvosommal, kinevetett, és azt mondta:”Soha nem vettelek ember számba, mindig is hülyének tartottalak!”

Ennyit az orvosokról…

Évekig nem kezeltettem magam, majd később megállapították, nem is vagyok skizofrén, hanem orvosi mulasztás történt, teljesen félrekezeltek.

Tavaj jöttek először  a rohamok… Igen súlyos pánikrohamaim vannak. Borderlin-nak diagnosztizáltak.

Gyermekként a bátyám állandóan vert. 10 épves voltam, mikor szexuálisan zaklatott. Tizenéves koromban az erőszak, a verés, csak egyre felerősödött, a mai napig így van ez. Megfogadta, addig ver, amíg meg nem halok. A felismerhetelenségig össze szokott verni.

Apám nem  avatkozik közbe. Anyám hasznot húz a betegégemből, kihasznál.Ennek anyagi támogatását, a tartós betegség miatt.

Óvodásként a rokonaim “szarzsáknak” neveztek.A nagyanyám állandóan szitkozódott, lelki terrorban tartott.

Mindig el voltam nyomva, meg voltam alázva. Most vagyok a legmélyebb ponton. 16 évesen vagdostam a kezemet, de erről hamar leálltam.Szexuális zavaraim vannak. Voltam prostituált.

Nem érzem az életem értelmét.