A párom már öt hónapja (legalábbis súlyosabb formában) szenved depresszióban. Már nyolc éve vagyunk együtt, három éve együtt is élünk. Már a kezdetektől fogva voltak olyan jelek amikből arra következtethettem, hogy valami nincs rendben az életével. Zűrös gyerekkor, meglehetősen nehéz természetű anya, (akivel én sem jövök ki) önbizalomhiány, folyamatos megfelelési kényszer jellemezte a páromat. Mindketten diplomások vagyunk, de sajnos nem sikerült érvényesülni a végzettségünkkel, ami Őt szintén megviselte, mivel olyan helyen dolgozik amihez egyáltalán nem elvárt ilyen magas iskolai végzettség. A munkája és a családi élete túlhajszolta, mindenhol jól akart teljesíteni (a cég ahol dolgozik ezt el is várja tőle). Mielőtt szakemberhez fordult volna már rettegett bemenni dolgozni, beszélni az anyjával, szinte mindentől félt, csak sírt és mély szomorúságban töltötte minden napját. A szakemberrel való beszélgetés után bipoláris gyanúval elküldték a páromat egy speciális intézetbe, ahol nem bentfekvősként, de kezelik intenzív terápiákon. Öt hónapja betegállományban van, hol életvidám, pezseg, élményhajhász tinifiúként viselkedik (majdnem harminc évesen), amely ritmus számomra követhetetlen, hiszen a munka mellett én elmondása szerint nyugdíjas, és lassú vagyok. Egy másik szakaszban pedig lehangolt, sírás fojtogatja, félelmek gyötrik, a már korábban leírt dolgok miatt. Gyógyszeres kezelést nem kap. Igyekszem mindenben támogatni, csak kicsit kétségbe estem, mert nem látom a végét. Bűntudatom van, mert egyáltalán olyasmi jutott az eszembe, hogy lesz e így saját családunk, tud e majd úgy dolgozni, hogy ne attól kelljen rettegnünk, hogy újra kiújul rajta a betegsége, és elveszíti az állását, lesz e valaha olyan életünk mint egy átlag embernek. Van ,hogy külön programra vágyom, hogy kicsit kiengedhessek, és újra neki tudjak futni az egésznek. Ha valakinek az jön le, hogy nem szeretem őt, sajnálom, ez egyáltalán nem igaz, és vele szeretnék élni. Csak most kicsit besüppedtem. Ha valakinek van tapasztalata ilyen téren kérem ossza meg velem!