Elmegyek a szent El Caminora,

De ha kell lemegyek a pokolba.

Megteszek bármit, csak tudjam végre

Ki vagyok Én, ki ezt az életet élte.

Kié ez a ház , ez a szép család

Kié a nevetés a lágy boldogság

Kié a gyötrelem és a gond

Kié a fárasztó hosszú Marathon.

Ki akar tengeren viharban hajózni

Ki akar a fiával bor mellett sakkozni.

Ki az aki nap mint nap fárad,

Ki az aki nem tud ellenállni a pohárnak.

Add meg Istenem nekem végre,

Hogy meglássam a valódi Énem.

Add meg, hogy ne csak lássak

Hanem az élet részévé váljak.

Add, hogy érezzem mások boldogságát

Hogy meglássam szeretteim világát.

Kérem, hogy ha szeretnek engem

Az betölthesse az egész lelkem.

Nem érdekel már miért lett így

Mert a kérdés maga is csak keserít.

Add meg Istenem, hogy Én Én lehessek

És boldogságot adjak kik engem szeretnek.

Add meg Uram Nekem kérlek

Hogy napról napra szolgálhassak Téged.

Add meg a kegyelmet nékem

Ne nézd a bűnös gyarló létem.

És legvégül Istenem áldásodat kérem,

Hogy a családom megismerjen Téged.

Tudom Te azt adod mi legjobb nékem,

Talán ezért kaptam a „borderline” betegséget.