Leginkább szója alapú termékekkel tudjuk magunkhoz venni a lecitint, így a vegetáriusok is könnyedén hozzájuthatnak anélkül, hogy húst, vagy tojást kellene fogyasztaniuk. A lecitin megtalálható különféle táplálékainkban is, pl. szója, búzacsíra, kukoricacsíra, teljes kiőrlésű búza, kemény héjú gyümölcsök, földimogyoró, dió, növényi magvak, napraforgó, repce, kukorica, lenmag, babfélék, lencse, borsó, élesztő, tojássárgája, máj.

A lecitin fő alkotóelemei:
Létezik két B-vitamin származék, melyek a lecitin fő alkotóelemei: a kolin (B11 vitamin) és az inozit (B8 vitamin). Számos egyéb előnyös tulajdonságaik mellett az idegrendszerre, az agy működésére, és a memóriára gyakorolt hatásuk ismert. Fő forrásuk a szója lecitin, a tojássárgája és a marhamáj.

Kolin
A kolin, vagy más néven B11 vitamin a szójalecitinben található meg legbioaktívabb formában, szervezetünk leginkább a kolinnak ezt a formáját tudja hasznosítani.

Szükségességét ma már nem vitatják, hiszen kutatások támasztják alá, hogy a kolin nélkülözhetetlen az agysejtek növekedéséhez és akadálytalan működéséhez. Hiánya többek közt memória zavarokat okoz (feledékenység, koncentrálási nehézségek, fejfájás, ingerültség, stb).

Létfontosságú tápanyag a terhesség és szoptatás alatt, ugyanis a csecsemőknek a gyors agyi fejlődésük megfelelő szinten tartásához a napi anyatej adagjukban annyi kolint vesznek magukhoz, amennyit egy átlagos felnőtt használ fel.

Szervezetünk napi szinten 3-4 gramm kolint állít elő, azonban erős mentális és lelki teher alatt a napi szükséglet dupláját is elhasználhatjuk.

A kolinnak fontos szerepe van az agy anyagcseréjében.

Inozit
Agyunk másik fontos táplálékához a B8 vitaminhoz (inozit) elsősorban a hús, a tej, a gabona, a gyümölcsök, a dió- és főzelékfélék fogyasztásával juthatunk hozzá. Az inozit jótékony hatással van az agyműködésre, az idegrendszerre.

Szervezetünkben a bejuttatott szénhidrátból pl. a máj, a vese állítja elő, majd a vér útján jut el a sejtekig. A gerincvelőben, az agyban és az agyfolyadékban nagy mennyiségű tartalékok képződnek inozitból, azonban erősebb leterheltség esetén ezek a készleteink felhasználódnak.

Fontos tudni, hogy az alacsony tápanyagtartalmú vagy félkész ételek fogyasztásával az inozit termelése lecsökken, a koffein pedig kifejezetten pusztítja az inozitot.

Az inozitol nyugató, sőt „vidámító” hatását elég sok kísérlet megerősítette, melyekben képes volt helyettesíteni depressziósok, illetve pánikbetegek gyógyszereit, tudnunk kell azonban, hogy mindez csak igen magas, kb. 12 grammos napi inozitol adagra érvényes.

Sziasztok!Én uj vagyok itt. én is szenvedek a pánik szörnytöl ami már depresszioval is társul. Találtam egy cikket és megosztom veletek!LEHET SOHIÁNYUNK VAN????OLVASSÁTOK VÉGIG FIGYELMESEN!!!

A só csodás hatásai

Idézetek Dr.med. Fereydoon Batmanghelidj könyvéből.
Ön nem beteg, hanem szomjas!
Gyógyítás belülről, vízzel és sóval.

Fontos megjegyzés: Az itt leírt hatások nem a finomított konyhasóra, hanem egy természetes, kémiailag nem kezelt sóra vonatkoznak. Ilyen például a kristálysó.

A só – egy ősi orvosság

A só minden élőlény számára életfontosságú ez különösen érvényes asztmás, allergiás és autoimmun megbetegedésekre. Víz, Kálium és só együttesen szabályozzák a szervezet vízháztartását. A víz, a szállító szerepét betöltve a sejtek anyagcsere folyamatainál keletkező bomlástermékeket távolítja el. A sejten belüli víz háztartásért a Kálium felelős, mennyiségbeli arányában. A növény világban is a gyümölcsök húsának keménysége is a Kálium által megkötött víztől függ. A napi ételeink sok Káliumot tartalmaznak, az elfogyasztott gyümölcsök és zöldségek formájában, de szinte sót alig. Ezért fontos a só mindennapos utánpótlása. Só vizet von el a sejtekből, így biztosítja a sejten kívüli víz háztartást. Szerveztünkben alapjában véve két “tenger” van az egyik a sejten belüli, a másik a sejten kívüli. Az egészségünk e két “tenger” egyensúlyától függ. Ezt tudjuk biztosítani elegendő víz bevitellel, Káliumban gazdag gyümölcsök és zöldségek, valamint egy természetes só fogyasztásával. Ha nem veszünk magunkhoz elegendő vizet, vízhiány lép fel. Ebben az esetben a szervezet a sejten kívüli víz háztartásból veszi el a szükséges vizet, a vízhiányban szenvedő sejtek életben tartásához. Végszükség esetén a szervezet, a sejten kívüli vízből képes, az életfontosságú sejtekbe vizet bepréselni.
Az extracelluláris víz mennyiséget a szervezetünk egy óvintézkedéssel tartja meg: a vesének parancsot ad sót visszatartani, ami a sejten kívüli vizet megköti, tehát az ödéma (vizenyő) kialakulásáért a vízhiány a felelős.
Ha az intercelluláris víz mennyiséget krónikusan az extracelluláris vízből kell a szervezetnek bepréselni, ezzel együtt növelni kell a bepréseléshez szükséges nyomást. Ez a nyomásnövekedés jelentkezik Hypertonie, azaz magas vérnyomás formájában. A felgyülemlett víz később okozhat tüdő ödémát (asthma-cardiale) is.
A terápia ezeknél a betegségeknél: a vízhiány megszüntetése.
A víz felvételével a szervezetet nem szabad túl terhelni, hanem lassan, szakaszosan kell inni, addig míg a vizelet mennyisége megegyezik a bevitt víz mennyiségével.
Ha elegendő vizet iszunk, sót mosunk ki a szervezetünkből. Ahogy csökken a só és nő a víz mennyisége, már nem kell a szervezetnek a vizenyő folyadékot visszatartani. Így meg tudunk szabadulni a szövetekben-óvintézkedésként, vízhiány miatt- megkötött víztől. Ne szedjünk vízhajtót, a víz a legjobb vízhajtó szer (diureticum).

A só csodás hatásai

A sónak, a szervezetünkben a vízháztartás szabályozásán kívül még más szerepe is van, például:

A só egy természetes antihisztamin. Asztma esetén ugyanolyan hatásos, mint egy inhalációs-spray, csak mellékhatások nélkül. Asztmás rohamnál igyunk két-három pohár vizet és tegyünk a nyelvünkre egy csipetnyi természetes sót.
Só védi a sejteket és különösen az agy sejteket az elsavasodástól.
A vesének szüksége van sóra, a túltengésben lévő savak leépítésére és azoknak vizelettel történő kiválasztására. Ha a szervezet sóban szegény egyre jobban elsavasodik.
A só fontos a lélektani és érzelmi zavarok kezelésében. A depresszió kezelésénél használt Litium a sót próbálja meg helyettesíteni.
A só fontos szerepet tölt be az agyban a serotonin és a melatonin- szint konstans fenntartásában. Ha elegendő víz és só van a szervezetben, akkor, mint természetes antioxidánsok eltávolítják a toxikus Salakanyagokat, így nem kell esszenciális aminósavakat, mint pl. tryptophan és tyrosin a szervezetnek feláldozni. Ugyanis a tryptophan szükséges a serotonin, melatonin és tryptamin képzéséhez.
A só szükséges a rák megelőzésében és kezelésben. A rákos sejtek oxigén jelenlétében elpusztulnak. Ezek un. anaerob organizmusok, amelyek oxigén hiányos közeget igényelnek. Ha elegendő víz van a szervezetben, és a só megnöveli a vér mennyiséget. Akkor a cirkuláló vérrel az oxigén mindenhova eljut, és az így aktivált és motivált immunsejtek bejutnak a rákszövetbe és elpusztítják azt. A dehidratáció gyengíti az immunrendszert.
A só fontos az izomzat és az erőnlét fenntartásához.
Só csökkenti a szívritmus zavarokat és fontos szerepet játszik a vérnyomás szabályzásában. A víz : só aránya nagyon fontos. Egy só szegény táplálkozás magas víz fogyasztás mellett egyes embereknél magas vérnyomáshoz vezethet. A logika egyszerű. Ha Ön vizet iszik, de sót nem eszik, akkor nem marad elég víz a vérkeringésbe, hogy a véredényeket teljesen feltöltse.
A só fontos alvás zavaroknál, egy természetes altató.
Cukor betegségnél a só segít a vér cukor szintet egyensúlyban tartani és csökkenti az inzulin szükségletet. A víz és só csökkenti a szem és érrendszeri károsodásokat.
A sejteknek szükségük van sóra, a hidroelektromos energia fejlesztéséhez. Ugyanis a só szállítja az elektromos áramot a sejtekhez.
A só fontos szerepet játszik az idegsejtek közötti összeköttetésben és az információ feldolgozásában.
A só szükséges az emésztéshez, a tápanyagok felszívódásához.
A só tisztítja a tüdőt, a hörgőket és segít a slejm felszakításában. A só felbontja, meglágyítja a nyálkát a tüdőben. (Asztma, Emfizema- tüdőtágulat, Mukoviszidose)
A só nyelvre téve megállítja a száraz köhögést.
A só szükséges a hurut és az arcüreg lerakódásainak felszakításához.
A só a köszvény és az arthritis (izületi gyulladás) megelőzésében fontos szerepet tölt be.
A só megakadályozza az izomgörcsöket.
A só megakadályozza a túlzott nyáltermelést. Túlzott nyáltermelés só hiányt jelez.
Az osteoporose- csontritkulás- egyes esetekben a víz és a só hiányára vezethető vissza.
Sóra van szükség a csontozat erősítéséhez.
A só mivel szerepet játszik a serotonin és a melatonin- szint konstans fenntartásában és ezek szabályozzák közérzetünket, mint pl.: önbizalom, pozitív gondolatok. Így a só közvetetten befolyásolja személyiségünket.
A só fontos a libido megőrzésében.
A só segít a toka csökkentésében. Ugyanis a só hiány miatt a nyálmirigyek több nyálat termelnek, hogy segítsék a rágást és a nyelést. Valamint hogy elegendő vizet szolgáltassanak a gyomornak a táplálék felbontásához. A vérkeringés a nyálmirigyekben megnövekszik és a véredények víz áteresztővé válnak, hogy a mirigyeket több vízzel lássák el a megemelkedett nyál termelés érdekében. A véredények már nemcsak a mirigyek körül, hanem a nyakban, az állban és az arcban is víz áteresztővé válnak és itt is víz gyűlik össze.
A só megvéd a visszerek és a hajszálér repedéstől.
Asztmásoknál fontos megemlíteni, hogy amilyen fontos a só, olyan káros a sok Kálium. A Magas kálium tartalmú gyümölcsök- pl. narancs, banán- sportitalok asztma rohamokat okozhatnak. Ezért célszerű ezeket egy kicsit megsózni, hogy a Nátrium és Kálium egyensúlyát fenntartsuk.
Sportolás előtt egy kevés só megnöveli a tüdő kapacitását és a túlzott izzadást meggátolja.