Én egy 19 éves fiatal lány vagyok…Lovagolok ,kirándulok,táncolok,szeretek a barátaimmal lenni… Néhányan “energia bombának” becéznek…172 cm vagyok és 75 kg,és bulimiás…

Sohasem voltam vékony kislány…Mindig is én voltam az egyik legducibb az osztályban általánosban… De imádtak a tesi tanáraim mert nagyon szerettem mozogni már akkor is:D Csak éppen egyre több és több kg lettem az évek alatt…Hatodikas voltam mikor elkezdtem lovagolni….Akkor döbbentem rá arra hogy nagyon kövér vagyok.

Nem szeretnék snkit sem a lovaglás körülményeivel untatni,igy csak röviden annyit ,hogy nem tudtam csak ugy”felpattani” a lóra…Nem tudtam a lábam olyan magasra emleni hogy gond nélkül bele tudjak lépni a kengyelbe…Ha elötte nyújtottam egy kicsit akkor már persze utána sokkal jobban ment,de ezt nem engették az edzők…”Mert a lovas egy külön faj”

És persze jöttek az apró-cseprő szuirkálodások a lovardában a súlyom és az alakom miatt….De imádom a lovakat és ez a szeretet akkor is arra késztetett hogy ne adjam fel:)-Nem is adtam fel:)

És teltek az évek,és jött a közép iskola:) Uj közeg ,több ember mint egy kis általánosban…Megilletődve tapasztallatm,hogy vannak nálam sokkal ducibbak az iskolában-a középsulit 44-46 os nadrággal kezdtem (fazontol függö) és az érettségis évfolyamot 40 es nadrággal inditottam…

és beütött a krach 2012 oktoberében….

Visszautasítások sora volt az a hónap..Visszautasítások a lovaglás terén(nem vesznek fel munkalovasnak mert tul kövér vagyok) sőt külföldre sem,és visszautasítások a szerelemben is…Túl büszke voltam/vagyok ahhoz hogy könyörögjek és ujra probállkozzak mint 2 esetben..Majd én megmutatom,hogy leszek én ballagásra 60 kg! felkiáltással,örült fogyókurába kezdtem….novemberre le is fogytam 4 kg….igy értem el a 72 kg-t….de mindten kihánytam,fogkefével és fogkérmmel,rágoval jártam suliba, napi 3 l folyadékot ittam és gyümölcs zöldség leveket…

közben persze gőzerövel készülni az érettségire…

A barátnőmnek fakdtam ki december elején hogy nem bírom segítsem mert fáj a gyomrom és ömlik a vér az inyemből…Ő riadoztatta a baráti kört-mondanom se kell  mindneki9 megrémült hogy az ő energia bombájukkal baj van….kórusba kaptam a “szép vagy  igy is,ne csináld” tartalmu mondatokat és nem tudom leírni azta  lelki támaszt amit akkor Ők nyujtottak nekem…Végül  március végén lettem végérvényesen tiszta…A ballagásomon 72 kg voltam…nem mozdult lefele,de akkor ott nem bántam..

egészen 3 hónappal ezelőttig…megint elkezdődőtt minden előről..gyülölök tükörbe nézni,és  mivel lesérültem januárban ezért feljött rám 3 kg….amit azota sem tudok leadni….

hazudok megint ….anyumék nem tudtak az előzőből semmit azt hitték fium van…nem értik meg az ilyeneket,szerintük a bulimia és az anorexia csak egy beképzelt hülyeség…

ráadásul anyum még be is szól ha pl ujjatlan felső van rajtam hogy vastag a karom vagy nem áll jól a színes nadrág…(királykék) multkor vettem fel egy olyan nadrágot ami kicsit el volt szakdva-cak ugy gondoltam barátnőmmel elmenni sétálni ,teljesen jó…és beszolt hogy ur isten milyen vastag a combod… és lognak a melleid meg vastrag a karod meg hájas vagy és ilyenek…

Az az önbizalom amit felépítettem-romokban…

És gyülölöm magam mert hazudok azoknak aki szeretnek-hogy már abba hagytam és tiszta vagyok stb…De a legjobb barátnőm és nagynénim  tudja….de nekik sem akarok gondot okozni….

annyi tervem van ebben az életben,,,,,De egyszerüen nem tudok szabadulni a démonjaimtól…és félek attol hogy most nem tudok már lábra állni….