Nyári depresszió

linds — Thu, 23 Jun 2011 09:52:49 +0000

nem fogok hosszú történetet irni csak a lényegét annak ami bennem lejátszódik, itt a nyár .. szeretem, jó az idő ki lehet mozdulni, programok. de mégis feszélyez engem mindenki “kitágulkozik” lenge ruhák, de én képtelen vagyok rá, nem érzem jól magam ezekben, olyan h rövidnadrág, áhh szóba sem jöhet, képtelen vagyok elmenni standra, kisebbségi érzésem van a többi ember előtt, úgy érzem lenéznek, nem oda való vagyok de nem tudom miért rettegek ennyire, pedig nem vagyok kövér, átlagos a testalkatom ..

mi lehet az oka ennek?

Nem értem magam és a depressziómat se

linds — Tue, 07 Jun 2011 12:54:04 +0000

nem is tudom, hogy hol kezdjem?! mert egyszerűen még én sem tudom hogy hol kezdődik a “történetem”. amit látom magam, hogy mostanában milyen lettem kiakasztó. valami miatt, csak bántani tudom azokat az embereket akik közel állnak hozzám főleg egyet. azt az egyet aki fontos nekem. mindig lesz vmi vita, amit főként én hozok felszinre, képes vagyok olyanon kiakadni, hogy ha elmegyünk a távolabbi boltba és ott nincs az ami a közelebbiben igen, hogy miért nem volt jó a megszokott hely? minek kellett a semmiért lemenni? és akkor kezdődik a hiszti, ami 5-10 perc múlva, elmúlik, lenyugszom és elfelejtem, de volt már rá példa, hogy a telefonom bánta, hogy felidegesitettem magam valami apróságon :S tenni akarok ellene, hogy ne legyenek ezek jelen az életemben, de minél jobban próbálom, annál inkább, elveszek benne. néha azt érzem h aki nekem fontos, inkább menjen el, hagyjon itt és legalább nem keseritem tovább az életét, de mikor ez történik h menne, könyörgök neki, h nee, ne tegye ezt .. nem értem magam .. tudom h nem akarom elvesziteni, de mégis “kisérletezek” vele

Varoszoba.hu » linds

Nyári depresszió

Nem értem magam és a depressziómat se