A lépcsöfok alján..

maria1 — Mon, 25 Oct 2010 13:32:29 +0000

25éves lány vagyok,és ugyérzem depresszioval küzdök..segitséget még nem kértem orvosoktol,mert eddig ugy éreztem megbirkozom vele magam is,de kezd kicsuszni a talaj a lábam alol..nemis tudom hol kezdödhetett ez az egesz önsajnálat,és magamba fordulás..mindenkire ellenségként tekintek,egyszerüen ugy érzem engem mindenki utál,senki sem szeret..párom van,de benne is mindig csak a hibát keresem,és szinte nincs olyan hét hogy ne kötnék bele,1éve vagyunk együtt,és ha vissza gondolok tényleg nem telt el ugy egy teljes hét hogy ne vesztem volna vele össze..azt tudni kell hogy a veszekedés oka a féltékenységem..egyszerüen nem tudom kontrolálni magam,egyszerüen nemlehet velem társaságba menni mert mindig azt hiszem hogy ö mást néz,és nem beszélhet szinte senkivel..ez az egész szerintem a születésemnél kezdödöttmert amikor anyu terhes lett velem,épp psychologiai kezelésen esett át mivel az elsö gyermeke meghalt 8honaposan.gondolom a tablettak hatása rám is ragadt,vagy nemtudom.egyszerüen senki társaságát nem kivánom,és csak azt tudom elfogadni ami nekem jo.és ez csak egyre rosszabb lesz,probáltam javitani magamon,nem ment..és ami még a legrosszabb,hogy egyszerüen döntésképtelen vagyok az élet összes területén..talán az is a bajom,hogy nem lakom a szüleimmel,és kevés szeretetet kapok a páromtol..hobbim nincs,és nem is érdekel semmi.nem talállok választ semmilyen kérdésemre..tanácstalan vagyok..:(

Varoszoba.hu » maria1

A lépcsöfok alján..