Van kiút és segítség

Marika53 — Thu, 04 Nov 2010 12:37:38 +0000

Én négyévé éltem át a poklok poklát Én mint természetgyógyász aki gyógyít és erőt ad a betegének, sose gondoltam volna magamról hogy a pánik betegség kelepcéjébe esem.Fulladás,remegés,gyors pulzus,, magas vérnyomás halálfélelem,ájulás,kiszáradt száj.A bankba voltan ügyemet intézni és vártam a soromra mikor elkapott a roham. 500 métere lakom a banktól de ez a halál útja volt amit nem élek túl.Diamozis:pánikbetegség egy adag fóbiával.Természetgyógyász lévén törekedtem a homeopátiás kezelést előnybe helyezni .Mivel még sose volt ilyen betegségem nem is tudtam mivel jár.Sajnos szembesülnöm kellet az igazsággal hogy komolyabb a baj mint én gondoltam.Már ott tartottam hogy a lakásból kis-e mertem menni ,féltem egyedül lenni halál felelem kísérte a nappalt az éjszakát, beszűkült az életem egy szoba nagyságára .Kórház lett belőle 60-nap fekvés és gyógyszeres kezelés .Próba távozás két napra, aztán haza az életbe.Még nem voltam teljesem jól be hogyan tovább és mi lesz a újból elkap a roham ? Igen, féltem a rohamtól és attól hogyan fogom kezelni az állapotot ,Kaptam gyógyszert,de senki sem mondta el aszt hogy mit csináljak ha rosszul lennék,vagy hogyan kontrolláljam magam és előzzem meg a bajt .Elvittek egy pszichológushoz jól kisírtam magam és elmondtam az érzéseimet a félelmeimet.Magyarul kiöntöttem a lelkemet neki úgy hogy küzdöttem az elszorult torokkal,a zsibbadó újakkal, a magas pulzussal és hogy mindjárt rosszul leszek Túléltem, és rádöbbentem hogy mi is hozta ki ezt a betegséget.Elfolytat lelki problémák amik feldolgozatlanul maradtak aminek a szervezetem már nem bírt ellenállni, egy hasonlat mikor a kötéltáncos fent van a kötélen egyensúlyoz hogy fent maradjon de egy kis szellő élég hogy a mélybe zuhanyom.Egy kicsit okosabb lettem be ez kevés ahhoz hogy ember módjára tudjak élni, szeretném vissza kapni az életem ,és jól érezni magam a bőrömbe és újból Én lenni. Egy nap álltam az ablakban és néztem hogy jönnek mennek az emberek soha ilyen vágyat nem éreztem hogy én is élvezem a nap melegét, a szabad levegőt ,a jövést menést,és akkor ott megfogattam hogy jövő ilyenkor a strandon fogok lenni és nem a négy fal között mint egy börtönben. Tervnek ez nagyon szép de ezt meg is kel valósítanom. A családi életem olyan volt hogy nem számíthattam senkire sem. A családom az hitte hogy játszom az eszemet és magamra hagytak . Nem nyújtotta a kezét senki ,pedig ha szűkségen volt valakire akkor most nagyon kellet hogy valaki mellettem legen Hiányzót a törődés a szeretet az oda figyelés a biztonság Bár családban. éltem de olyan elhanyagoltnak éreztem magam. Volt egy kiskutyánk és reggelente mindig vitatárgya volt hogy ki vigye le pisilni kakilni Szegény olyan kiszolgáltatott volt, egy pillanatra magam láttam benne, azt a rokon lelket kinek kell a segítség és a törődés.Ősze szedtem minden erőmet és levittem azzal a tudattal ha bármi is történne akkor fogom magam és felmegyek vele .Bár remegett kezem lábam és kezdett zsibbadni az újain de lementem Aszt hiszem ez volt a kezdet ahhoz hogy akarjam az életem és erősebb legyek mint egy hűje betegség aki a börtönébe tart. Minden egyes lemenetelnél megdicsértem magam ezzel is erősítetem magam hogy megcsináltam. Már volt annyi bátorságom hogy elmenjek egy terapeutához . Egy nagyon kedves türelmes emberke volt akinek elmondtam hogy hogyan uralhatnám a tudatomat a betegségem felett . Segített rávezetni hogy tudatosan készüljek fel a javulásra és arra hogy legyőzöm a betegséget csak adjak időt magamnak és higgyek abban hogy képes vagyok rá Sikerült és boldog vagyok hogy vissza kaptam az életem Már nem félek a buszon, villamoson ,tömegben,jövök- megyek, újból dolgozom és gyógyítok, tanulok és tanítok, mert mindig van mit tanulni az élettől,Ha van kérdésed akkor írj és válaszolok hisz átéltem a poklok poklát Email:szepsegtrendi@indamail.hu ( Már működik a postaládám átjönnek a levelek)

Varoszoba.hu » Marika53

Van kiút és segítség