MEGŐRÜLTEM??

Micuska — Sat, 07 Mar 2015 17:34:46 +0000

Hát, nem is tudom hol kezdjem,.. 28 éves vagyok, de a történetem az valahol 14 éves koromra vezethető vissza – akkor kezdődött minden.

Általános iskola 7. osztálya. Valahogy megváltozott minden, nem érdekeltek a társaim, nem érdekelt semmi, aztán rémálmok is megjelentek. Ott lett vége, hogy 14 öngyilkossági kísérlet után 4 hónapra a gyermek pszichiátrián kötöttem ki.

A pszichoterápiák alatt kiderül illetve előtört, hogy 12 évesen megefrőszakoltak, és ennek az eltitkolt, elnyomott érzése tört bennem elő. A 4 hónap kezeléssel nem volt vége a történetnek. Igazából akkor kezdődött minden. Kaptam szüleimtől egy terápia kutyát, de ez nem volt mindenben segítség, a problémáimmal mindig egyedül kellett megbirkóznom, mert apukám előtt szégyelltem magam, anyukám meg inkább ellenem fordult

Mindig magamban küzdöttem ezeket a dolgokat, mert a problémáim nem voltam képes kimondani. Az a cselekmény hogy lazítani, nálam az nem létezik.. Állandóan jár az agyam és gondolkodom..

Millió és millió dolgot megpróbáltam a depressziót nem tudtam leküzdeni, csak megtanultam vele élni.

Aztán jött a tavaly nyár. A munkahelyemen elbocsátottak, mert nem tudtam beilleszkedni a családias munkakörbe; ahogy sírva felhívtam apukám hogy kirúgtak – apukám rámnyomta a telefont, hogy nem ér rá ezzel foglalkozni, mert meghalt a mama.

Innentől az apukám az egyetlen támaszom, nekem kellett segíteni, én nem sírhattam, nekem keménynek kellett lenni.. egészen februárig észre sem vettem ezt a terhet..

valamikor akkor kezdődtek az ismételt, nem akarok menni sehova, nem akarok senkit látni, csúnya vagyok utálom magam időszak, de mégis akarom hogy legyen velem valaki, de szólni nem tudok hozzá szólni. így aztán vagy kellemetlen társaság lettem, vagy átvertem saját magam, és nevettem miközben bent sírtam.. Mindenki lelki szemetesládája vagyok, miközben a sajátom nem bírom el

A helyzetemen tovább rontott, hogy a párom elment külföldre dolgozni, és 3 hetet teljesen egyedül töltöttem, a másik 3 hét azzal telt el, hogy minden ő róla szóljon..

Ez a kapcsolat tavasz végén véget is ért. Megismerkedtem valakivel..

Augusztus eleje.. Az új párommal alszom – reggel van – szorít a mellkasom, nehezen kapok levegőt és mintha félnék valamitől.. Nem sok ügyet vetettem rá mert boldog voltam és szerelmes.

Ez egyre gyakrabb lett.

Január második hetében volt az első komolyabb pánik rohamom. Egyszerűen nem tudtam bemenni dolgozni. Elkapott a sírás, az ágyból nem akartam kikellni, rettegtem (de volt bennem ilyen mélyen megbújó idegbeteg érzés is)

Apukám segített, kivitt sétálni, akkor jobb is lett. De jövő héten újra előfordult, aztán a következő és a következő. Már aludni sem tudtam..

2 vagy 3 hete, dolgoznom kellett menni pénteken, úgy hogy előtte csütörtökön és szerdán pihenőm volt. Már szerda este jött a nyomasztó érzés.. Csütörtökön végig rettegtem, már péntek hajnali 2-kor légszomj, mellkas szorítás, sírás, rettegés, remegés, de itt valami más is történt.

Felhúztam a redőnyöm, ahogy elfordultam a szobám felé a szőnyegem helyett fű volt, és denevérek ülltek rajta.

Idegösszeomlás – Ordítottam hogy megőrültem.. Pszichiátria.

Az orvos elég hogy is mondjam mérsékeltem foglalkozott velem, mivel szinte kolléga vagyok (Pszichológiát és pedagógiát tanultam). Tisztában volt vele, hogy a depresszióm nagyjából tudom kezelni, de ezt én sem tudtam hogy mi volt, én azt hittem megőrültem.. Nem is igazán mondott semmit, 3 vagy 4 kérdést tett fel. Majd írta volna fel a SANAX-ot.. Mondtam neki hogy felejtse el, én nem fogok nyugtatót szedni, meg gyógyszeren élni.. Rám nézett; és megkérdezte, hogy akkor mit akarok??

- Szerintem érdekes arcot vághattam, mert rögtön vissza vonta a nyugtatót, és elmondta, hogy ez pánik betegség, ami a depresszióm miatt alakult ki, tehát még sem tudom kezelni – de mégis? szedjek gyógyszert tünetre, az okokat meg seperjem továbbra is a szőnyeg alá???

Akkor egy új gyógyszert említett; ESCITALOPRAM Teva.

Állítólag ettől nem leszek függő, csak elmulasztja a betegséget szépen lassan..

A gyógyszert szedem, de azóta a szobámban ülök és 2 hete nem jöttem ki. Rettegek..

- MEGŐRÜLTEM???? Rettegek kimenni, félek valamitől, de nem tudom mitől és a párom is elvesztettem a héten.

policisztás ovárium, cysta ovarii

Micuska — Sat, 21 Feb 2015 10:24:26 +0000

Sziasztok!

Az én tüneteim, elég korán jelentkeztek. 14 évesen jött meg az első menzeszem. Az igaz hogy az elején rendszertelen minden fiatalnál, de nekem már problémákkal indult.. Vagy nem volt semmi fél évig, vagy utána 3 hétig folyamatosan véreztem.

16 éves koromban vitt el édesanyám először nőgyógyászhoz, már akkor nem voltak biztatóak az eredményeim. Zselés gumó volt a méhembe, amit gyógyszeres kezeléssel elindítottak, vagyis kitisztítottak, amibe majdnem bele is haltam.

Ököl nagyságú vérrögök folytak ki belőlem 15 napig!!!!!

Ezután a korral kicsit jobb lett, de állandó hasfájásaim voltak. Az orvosomnak többször is említettem, de azt mondta hogy ez a nőiességhez tartozik..

Aztán jött a baj. 2011 nyarán sétálás közben össze rándultam, óriási fájdalommal. Orvos – onnan kórház – sebészet – nőgyógyászat – sebészet- nőgyógyászat. Egyik osztályról küldtek oda-vissza. UH vizsgálat alapján találtak egy csöppnyi 25mm cysztát; de az nem okozhatta a fájdalmaim. Vakbélre gyanakodtak, de a többi vizsgálat sem utalt arra, hogy a vakbelemmel lenne probléma, mégis megműtöttek.

A műtét közben eltávolították a vakbelem, aminek semmi baja nem volt, majd az orvos tovább vágott, h megnézze azt a cysztát – akkor jött a döbbenet, mint egy kacsa a habfürdőben olyan volt a petefészkem, tele volt apró cysztákkal amit szinte már fekélyes lett a szerv.

2 és fél év folyamatos rohangálás és eredménytelenség után feladtam. Elegem lett a vizsgálatokból, a gyógyszerekből, az orvostól – orvosig rohangálástól mert, minden hónapban újabbnál újabbak jöttek ki. Egy orvos sem tudta az okát, de 3 havonta műteni akartak..

Jelenleg inkább nem megyek el orvoshoz (nyilván az éves szűrést meglátogatom, de már csak nagyon végszükség esetén-

Életmódot váltottam. (vagyis apukám rám nevelte,)- lovagolok.

Minden játszik grepfruit, gyömbér….stb. – de ugyan úgy tele van a hasam.Tavaly tavasszal azt mondta az orvos iktassak be egy gyerek projektet, mert lehet hogy nagyjából 2 év múlva már nem lesz esélyem rá.

MINTHA EZ ÍGY MŰKÖDNE… egyedülálló és jelenleg munkanélküli fiatal nőtől..

Valaki találkozott már hasonlóval? Valami megoldás?

Varoszoba.hu » Micuska

MEGŐRÜLTEM??

policisztás ovárium, cysta ovarii