<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?>
<rss version="2.0"
	xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/"
	xmlns:wfw="http://wellformedweb.org/CommentAPI/"
	xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/"
	xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom"
	xmlns:sy="http://purl.org/rss/1.0/modules/syndication/"
	xmlns:slash="http://purl.org/rss/1.0/modules/slash/"
	>

<channel>
	<title>Varoszoba.hu &#187; NagyTima</title>
	<atom:link href="http://www.varoszoba.hu/author/nagytima/feed/" rel="self" type="application/rss+xml" />
	<link>http://www.varoszoba.hu</link>
	<description>... egy újabb WordPress honlap...</description>
	<lastBuildDate>Sun, 05 Oct 2025 01:28:19 +0000</lastBuildDate>
	<language>hu-HU</language>
		<sy:updatePeriod>hourly</sy:updatePeriod>
		<sy:updateFrequency>1</sy:updateFrequency>
	<generator>http://wordpress.org/?v=3.9.1</generator>
	<item>
		<title>10 éve pánikban</title>
		<link>http://www.varoszoba.hu/2011/03/23/10_eve_panikban/</link>
		<comments>http://www.varoszoba.hu/2011/03/23/10_eve_panikban/#comments</comments>
		<pubDate>Wed, 23 Mar 2011 10:04:25 +0000</pubDate>
		<dc:creator><![CDATA[NagyTima]]></dc:creator>
				<category><![CDATA[Pánikbetegség]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://www.varoszoba.hu/2011/03/23/10_eve_panikban/</guid>
		<description><![CDATA[Szaisztok! Nagyon örülök, hogy rátaláltam erre az oldalra, és én is megoszthatom veletek a betegségem történetét. Nálam akkor kezdődött miután a kisfiam megszületett azaz 10 éve. Nem tudtam mi lehet a baj nap mint nap vitt anyukám a sürgősségire rohamokkal míg nem egyszer annyira bepánikoltam, hogy teljesen lezsibbadt az egész testem (lebénultam) az orvosok nem [&#8230;]]]></description>
				<content:encoded><![CDATA[<p>Szaisztok!</p>
<p>Nagyon örülök, hogy rátaláltam erre az oldalra, és én is megoszthatom veletek a betegségem történetét.</p>
<p>Nálam akkor kezdődött miután a kisfiam megszületett azaz 10 éve. Nem tudtam mi lehet a baj nap mint nap vitt anyukám a sürgősségire rohamokkal míg nem egyszer annyira bepánikoltam, hogy teljesen lezsibbadt az egész testem (lebénultam) az orvosok nem nagyon kapkodták magukat azt mondták ez csak hiszti. Innentől kezdve keserves évek vártak rám. Akkor még a kisfiam édesapjával éltem teljesen meg voltam és vagyok győződve róla, hogy ő a hibás ha melettem lett volna támogatott volna most nem tartanék itt. Anyukám úgy döntött amíg jobban nem leszek elvisz magához 2 hét telet el úgy, hogy semmire nem emlékszem. A kisfiamat sem akartam látni. Ekkor anyu elvitt egy neurológushoz ő zoloftot és xanaxot írt fel még két hét szenvedés volt mire megszoktam a gyógyszereket utána kicsit jobb lett. Le tudtam menni sétálni stb.. Végül úgy döntöttem véget vetek a házasságomnak és elváltam elköltöztem a kisfiammal, mivel ott volt a kényszer hogy el kell tartanom magunkat el tudtam menni dolgozni 3 évig jól voltam. Néha egy két roham volt de nem több. Utána jött egy párkapcsolat és minden kezdődött előről. Az elmúlt 7 évben voltak jó és rossz időszakaim de a gyógyszereket egyáltalán nem tudtam letenni. 2 évvel ezelőtt ismét férjhez mentem azt gondoltam most már jó lesz minden, de mint kiderült nem így lett. Már ott tartok, hogy a kutyusaimat nem tudom levinni sétálni, boltba egyáltalán nem tudok bemenni amint meglátom az embereket lever a víz. A férjem nem áll melettem sőőőt azt mondja ő azt gondolta ez a betegség hamar elmúlik és már elege van belőle, hogy mindíg van valami bajom. A házasságom tönkrement, nem tudok a fiammal önfeledten játszani, nem tudok munkát vállani. Mi lesz velem??? A barátaim eltüntek egyedül maradtam. Anyukám igaz melettem van de már lassan ő is belefárad érthetően ezekbe a dolgokba. Régen egy életvidám társasági ember voltam vajon visszakapom valaha a régi életem. Bárki aki ezt elolvassa és tapasztalot cserélne vagy csak beszélgetne kérem írjon nekem: n.tima@citromail.hu.</p>
]]></content:encoded>
			<wfw:commentRss>http://www.varoszoba.hu/2011/03/23/10_eve_panikban/feed/</wfw:commentRss>
		<slash:comments>11</slash:comments>
		</item>
	</channel>
</rss>
