Pár éve vannak rövidebb-hosszabb időszakaim, amikor minden különösebb ok nélkül kedvetlennek, életuntnak ézem magam.Egy hónapja pedig volt egy gázos ügyem egy fiúval, azóta ez csak rosszabb lett. Napok óta egyszerűen nincs kedvem folytatni. A szüleim nem vesznek komolyan, nem értenek meg. Persze, látszólag mindenem megvan, nem vagyunk gazdagok, de sosem kell nélkülöznünk, vannak barátaim, ha nem is sok, de rájuk tényleg számíthatok. Csak valahogy senki nem ért meg igazán. Életvidámnak ismertek meg, és nem tudják nagyoon elfogadni, hogy megvaltoztam. A nevelőapám minden szarért engem okol. Elegem van. Tudom hogy el kéne mennem egy pszichológushoz, de  azt is szüleimmel kell megbeszélnem, ők meg nem értik meg, mi van bennem. Mostanában már vagdosni is elkezdtem magam, pedig erre előtte sosem lettem volna képes.

Csak ki kellett már írnom, mert egyre kevésbé bírom.  Ha valakinek hasonló problémája van, szívesen beszélnék vele erről. Szükségem van valakire, aki megért.

Köszönöm annak, aki elolvasta ezt, és minden tanácsért hálás vagyok.