Már nagyon rég nem írtam viszont sok dolog történt azóta, de térjünk a lényegre!

Sajnos több hónapja szenvedek herpesszel ami a számon lepzsel egy ideje és elmúlás nélkül jön elő a másik folyton,de egyik barátnőm tanácsolta a lizinC-t és 1000mg-os C vitamint hogy szedjem és majd attól elmúlik hát én így is tettem meg vettem a nem 2ft-os vitaminokat és elkezdtem szedni azonban valamiért fura érzés fogott el hogy nehogy be kavarjon a gyógyszeremmel meg egyebek de probáltam ki iktatni a negatív gondolatokat ezzel kapcsolatban hiába így is panaszok jöttek… első 2nap alig tudtam elaludni éjszaka szívdobogás meg elvetemült gondolatok gyötőrtek ezek után nem szedtem egy napig be és utána tudtam aludni majd megint bevettem másnap őket és 2-3napig simán tudtam aludni de valamiért mégis kattogtam azon hogy és ha bajom lesz tőle stb… de tegnap éjszaka megint alig tudtam elaludni és már akaratlanul is a vitamint hibáztattam. Pedig tudom jól hogy a vitamin az vitamin szóval az nem csinálhat bajt de valamiért mégis előszedem magamból ezeket a panaszokat és úgymond előidézem. Ma reggel már légszomjam is volt elég sok ideig ami elég szokatlan hála istennnek mostanában. Nem tudtok valami okosat mondani? Az a gáz hogy már kezdek attól félni hogy most ez az hogy vissza kergetem magam ebbe az ördögi körbe amiből már részben kívűl álltam vagy mi a helyzet? Csak pillanatnyi dologról van szó míg meg szokom vagy mi? Teljesen tanácstalan vagyok:/

A családom még midnig elég vacilálós de ami jobban izgat mostanában a pénz és a munka de szerencsére munka már adatott mert felvettek egy gyárba dolgozni viszont áprilistól tudok menni… de nem baj legalább tudom lesz hova hamarosan. Addig is probálok munkákat nézni mindenhol hátha összejön addig is valami mert anyagilag ez az állandó minuszban lét… nagyon nem jó. Tudom hogy sokan vannak akik rosszabb helyzetbe vanank de én nem szeretnék még ennyire se rosszba kerülni. Ez lehet a tesom hitelfüggősége miatt van. Édesanyámnál nem rég meg állapították hogy neki is van depressziója de nem ment el pszichiáterhez mert neki nem ilyen eredetű mint nekem hanem az állandó lábfájdalmai miatt van. Lehet hogy akkor én még jobban jártam hogy fiatalon estem ilyenbe bele? hát annyi minden foglalkoztat ezért bocsánat ha össze vissza írtam volna ..:)

Mindenkinek szép és tünetmentes napot!!!:)

Már rég írtam hozzátok ez valamilyen szinten jó hiszen eddig bírtam valamennyire hogy probáltam megoldani a problémákat de sajnos most újra itt vagyok hogy ezzel a helyzettel mit kezdjek.

Az a helyzet hogy a Móni(nővérem) még mindig nem ávltozott nagyon hullámzó a viszonyunk a családdal töltöttünk 2napot mikoris Cserkeszőlőn pihentünk egy ismerősünk tanyáján ami fenomenálisan gyönyörű volt minden szép volt kivéve hogy képtelen kezelni a gyermekét Móni és ez sok vitát gerjesztett.Az egyik percben csókólgatja a másikban meg kiabál vele mintha egy felnőttel veszekedne. Azt hiszem ez nem éppen jó módja a gyereknevelének illetve mivel a gyermeknek nincs apja így már valamilyen szinten sérült lesz érzelmileg így annál fontosabb számára majd később a helyes nevelés,odafigyelés és a szeretet. Mivel a Móni hisztije gyengén szólva kiakasztott napokóta és betelt a pohár tegnap az anyukámat kísértem a kórházba felülvizsgálatra és szerencsére minden rendben volt úszást és a tornát javasolta neki az orvos a gerinc problémájából fagadó fájdalmak enyhítésére. Mikor hazamentünk apu kidobott engem meg anyumat otthon ő tovább haladt a kocsmába. Bementünk ettünk meg ilyenek Móni már az elejétől fogva kötekedett anyámmal meg velem de én nem foglalkoztam vele meg mentem fel és csináltam a lakatot az ajtómra mivel a Móni álandóan bejár a gyerekével és rumlit csinál. De amikor lementem és akkoris kötekedett és plusz meg gyanúsított azzal hogy én az ő karnisat lopkodom na akkor dobtam a tálcát az asztalra és felvilágosítottam ne a hátam mögött legyen nagy szája itt magyarázza el mi a fasz baja van mert ez nem módi és hogy a karnisai ha tudná az ágynemű tartóba van mind elrakva mert összevissza költözködik és anno még oda lett berakva. Sokat tűrök de ha engem lopásssal vádolnak azt nem tűröm! Ő még mondja hogy én vegyek vissza a számból mert agyoon ver meg egyebek nekem nem kellett több és nekimentem oda vágtam az ajtóhoz majd ő se hagyta magát és beindult én folytattam jól összeverekedtünk anyám szedett szét minket Mónival közölte ordítva hogy egy nem normális hogy a gyereke előtt engem elkezd itt csesztetni stb… és hogy még egy ilyen ő húzzon el a gyereke marad. Engem anyám kb. úgy vontatott fel…hogy ne ne csináljam legyek okosabb stb… és még ezek közbe is hergelt az a nem normális. Én fel mentem. egy körmöm bánta és a nagyon idióta szét karmolt a mellemen illetve a karom. Úgy gondolomn ez egy 28éves nőtől igen szánalmas. Neki a szeme bánta meg a feje.Nem bántam meg amit tettem hiszen szükséges volt mert ez amit ő művel a családdal főleg velem hogy midnenkinek (fűnek,fának,ismeretleneknek is) azzal vág fel hogy én egy elcseszett nyugtatós vagyok stb… szerintem érthető miért fajult el idáig a dolog. És ami a legjobb az egészben hogy kitaláltam hülyeségből én is elmegyek vele majd ilyen erotikus masszázsra hogy meg keressem a sulim árát és tudjam el kezdeni az életem amit ő nem hogy nem akart volna rendesen rá beszélt. Úgy gondolom hogy egy normális ember(rokon) nem így reagálja le normál helyzetben. Én is hibás vagyok nem tagadom de én nyeltem a düht eleget és az hogy ő nem tudja hogy mi mindent köszönhet a családjának ez engem kicsinál hogy mindenkivel egy arogáns kötekedő bunkó. Főleg a szüleimmel akik nem érdemlik meg. Hagyuk is….

A kérdésem illetve amiben a segítségeteket szeretném kérni hogy mit tegyek a következő lenne:

Elmehetnék Kőbányára dolgozni a reálba apám ismerőséhez ahol kemény a melo de a pénz se rossz és ott a főnöknek van albérlete az egyik lakásba 2férő helyes és most egy hely felszabadult és egy csajszival kéne élnem külön szerintetek merjem beválallni? Egyedül úgymond új életet kezdeni? Ti mit tennétek? Vagy maradni otthon és menni tökölre dolgozni. Anyám nem akarja sem apám mert hogy gyógyszert szedek és addig ők nem akarnak elengedni de nem vagyok benne biztos hogy akármikor is sikerülhet helyrejönni teljesen ha ilyen pőroblémák lépnek fel mint a tegnapi. Köszönöm előre is a segítséget.

Mindenkinek szép napot és vigyázzatok magatokra!!!!!!

Mindenki csalódik életében legalább egyszer a szerelemben, de vannak olyan „szerencsétlenek” akiknek többször is sikerül! Sokan vagyunk úgy ilyenkor, hogy jaj nincs értelme élni és minden rossz. Ez érthető elveszteni azt akármilyen módon is, akit nagyon szeretünk, élvezzük a társaságát és minden jó vele. De azért azon nem igen merengünk el, hogy ez kettőnkön múlott, két ember kellett hozzá és lehet, hogy nem kéne mindig önmarcangolásba kezdenünk ezért. Ha már összehozott a sors, akkor abban van valami, de nem mindenképp szerelem és házasság majd gyerek kell, legyen. Egy nőnek vagy akár egy férfinek is tudni kell felállni és erőt venni magán, hogy új utakon járjon. Lehet, hogy velem van a baj hogy eddig mindig kedves, megértő és figyelmes akartam lenni és ezért én csupán csak őszinteséget vártam. De sajnos változni kell, mert úgy látom, aki ennyire nyitott tud lenni, mint én az mindig a rosszat kapja. És még kérdik, miért vesz fel páncélt szerelmek után az ember? Talán azért mert elkeseredett. De ez nem jelenti azt hogy nem lehetünk önmagunk és béka feneke alá kell leírnunk magunk hiszen attól még élet az élet! Ez a lényege tele van tanulsággal. Mindenkinek nehéz mert az! De muszáj fel kelni a porból, mert a dagonyázástól nem jutunk előrébb. Mellesleg a pozitív gondolkodás csak azért jó hogy elfedjük a valóságot és azt mutassuk, mi mekkora jók vagyunk, hogy nem adjuk fel. Egyesek ezért bolondnak tartanak, de én kérek elnézést, hogy nem vágom fel az ereimet, csak azért mert valami nem úgy csináltam, ahogy kellett volna. Hiszen egy kapcsolathoz két ember kell. Ha megcsalnak annak is meg van az oka és lehet rajta töprengeni mindaddig, amíg nem visszük túlzásba. Meg kell állni ott, hogy vajon mi mit ronthattunk el? Csak hogy legközelebb ennek a veszélye ne álljon fent. De ennyi!!! Úgy nem lehet élni, hogy egymáshoz, hasonlítgatjuk az embereket és elszalasztunk jó lehetőségeket!

Azért írtam ezt hogy egy két embernek hátha tudok ezzel segíteni mert mostanság mindenhol csak a depressziós emberek jönnek velem szembe és mindenkin látom azt a komoly elkeseredettséget és mind azért mert a szerelem nem talál rájuk vagy ha igen is Ámor csak őket célozta be a kis nyíljával és nem a párjukat. Ezért hagyják, hogy lecsússzanak a gödörbe!

Mindenkinek szebb napokat!

Igen rég írtam már nektek,de anniy minden történik…. tudjáktok az élet zajlik rendesen….

Sikerült az érettségim!!! ;)))))))))))))) A tanárok jó indulatán is múlott de akkoris meg van és nekem ez a fontos végre mehetek tovább a fodrász szakmára csak még egy jó kis meló kéne hogy tudjam finanszírozni a tanulásomat ;))))Bár amikor meg kaptam az érettségit a barátaimtól hallottam csak azt hogy gratulálok de sebaj végülis magamért csináltam nem de? Sajnos már egy 1éve lassan hogy elvesztettem egy jó barátot és sport társamat és neki is meg lehetett volna az érettségi és úgy gondoltam ki kell mennem hozzá és végre egyszer elsőnek legyőztem életemben a félelmemet. Mindig is féltem egyedül a temetőbe menni akármikor is nappal,este és most ki mentem. Nem tudom miért de fura érzés volt rossz is és egyben olyan nyugalmat adott az nekem hogy kint voltam hogy hihetetlen. De sajnos hazajöttem és itthon már csak a mocskolódás várt. Megint ki miatt? Persze hogy a Móni miatt… az a legviccesebb hogy még az anyukám akart egy koccintást meg itt szervezkedett erre ő kezdett el engem szídni illetve mocskolódni és kit védett az imádott lányát…. azt nem értem hogy egy anya azt mondja hogy a gyermekeit egyformán tudja csak szeretni na most ha ez így  van szép és jó de akkor miértis tesz meg az egyikért többet míg a másikért semmit? Ezt nem tudom megérteni.,. nem vonom kétségbe hogy nehéz az anyámnak de akkoris álljon már meg a menet!!! Apámnak neki akart menni a Móni és még ilyet beszólt neki hogy Beléd döföm a nagy kést ba**meg. Én kérek elnézést de nem álltam apám elé… és nagyon sajnálom hogy a másik tesom igen mert megérdemelte volna a Móni hogy kapjon. egy 28 éves nő akár van gyereke akár nincs ha tönkre teszi a családját,kockáztatja a megélhetést és még ennek tetejében ő ripacskodik naaa neee…. és az anyám mit cisnál a Móni mellett áll ki. Egyszerűen borzasztó…. Komolyan engem ezzel visznek a sírba. De most mit csináljak? Meneküljek el valami formához??? Vagy mit kéne tegyek? hihetetlen ez az egész.Nekem is tele van már a hócipőm hogy nem csinálhatom azt amihez kedvem van mert alkalmaszkodni kell de akkoris meg adom a tiszteletet én aki aztán marha szemtelen is tud lenni hogy köszönöm hogy van fedél a fejem felett…. de ez az anyaszomorító… ez sehol semmi és mégis ő a királylány…. ez undorító úgy gondolom. És ha nem tévedek a szülők hibája elsősorban… Nem?

Tehát jó hogy leérettségiztem örülök magamnak Nem gáz amúgy… midnig kényszeres megfelelési vágyam volt de legalább rájöttem miért … mert kierőszakolták belőlem hogy mindig én vagyok a rossz a senki… de már hidegen hagy legalábbis rajta vagyok!!!! Építgetni akarom a jövőm remélem sikerül és ez a sok negatív személy nem akarom hagyni hogy befolyásoljon!!! Szerintetek hogyan vonhatom ki magam a családi életből úgyhogy nem bántok szándékosan vele senkit de megszabadulok tőlük és ne keveredjek bele a sok mocskolódásba amit csinálnak???? Várom a tanácsokat epekedve…!!!

Ritka rossz időnk van hol ilyen hol olyan azért remélem nem sokára jön viszsa az a cuki 25-30fok és élvezhetjük a nyarat úgy igazából ;)))))) Szép napot nektek!!! És Jó Egészséget!!!!

Újra felbukkant bennem az ördögöm aki most kicsit lazított. Fel dobta azt a témát hogy félek a megőrüléstől. Naponta jut az eszembe ez a gondolat. Gondoltam kivesézem egy kicsit mert agagszt így hát ha rövidre zárhatom magamban. Szóval miért is őrülnék meg? Pl: (az én esetemben) Az érettségitől való félelmem? Az hogy egyedül maradok? A szeretethiány miatt? A sok mandula betegség miatt? Egy olyan nővér miatt aki már tönkretette a “gyerekkoromat” ? A szüleim miatt akik mindenért aggódnak, tisztességesen dolgoznak hogy meg legyen a napi kosztunk és ne vigyék el a házat a fejünk felől? Azért mert elfáradtak mert a nővérem tett róla? Azért mert ebből kifolyólag kibukik a vitázás és hogy ostromolnak olyan dolgokért amikről én nem tehetek? Hogy hatni akarnak az életemre hogy igenis vegyem komolyan mit teszek? Hogy ne legyen belőlem egy senki? Azért mert vége egy hosszabb kapcsolatomnak? Azért mert őszinte barátaim jócskán elhagytak? Azért mert én azt érzem hogy jajjj depi vagyok? Azért mert esetleg nem vagyok meg elégedve magammal? Rengeteg oka lehet de mindez mit számít???? Nem sokat. Annyira nyílvánvaló hogy ha azt mondom hogy őrűlt az lehet egy olyan ember akinek semmi lelki baja konkrétan ami tépázza csak esetleg shopping függő. Annyi embert lehet őrüétnek nevezni de ők mégse omlanak össze és mégsem foglalkoznak ezzel napi szinten és mégsem félnek tőle!!!! Max attól hogy elvásárolják a pénzüket. De lehet itt beszélni a szex őrültektől elkezdve mindenki-ig szerintem. Ezért is gondolkoztam el ezen. Mivel a Depi és a szorongás mellette nálam azt hozza ki hogy haláli gondolataim támadnak és ez félelmet gerjeszt bennem majd ezért magamba számítok de közben szükségem van más jelenlétére is mert annyira félek a haláltól. Ez azért durva, Félek konkrétan valami olyantól ami azt se tudom mi és ami annyira kiszámíthatatlan hogy bezsarás. Ilyenkor szerintem elég lenne annyit mondani hogy héjj ebbe nem lehet belehalni egy kettő meg nem fogsz még meghalni fogd fel! Persze ez az én számból így viccesen hangzik de ha jobban belegondolunk van benne igazság ha egy olyan személytől halljuk aki orvos pl egy pszichiáter és az első alkalomtól ezt hajtogatja nekünk ezt is elhinnénk mert ha azt elhisszük amit mi produkálunk ki konkrétan magunkból akkor ezt is el hinnénk. Ebből látszik milyen befolyásolható egyének vagyunk!

Miért nem veszünk egyszerűen erőt magunkon hogy hejj ne ebből álljon már az életem fiatal vagyok 18éves most szakítottam az érettségi előtt állok és elég gyatrán tudásilag mellesleg lenne még mit tennem. Akkor mi a tökömért nem tudom ezt a sok erőt amit a rosszullétekbe fektetek meg a sok bolond dologgal foglalkoztatottságom kiszipolyoz belőlem épp a jóra hasznosítani. Szedem a gyógyszert ez igaz és tuti számít valamit de ez picsafüst addig amíg én el nem hiszem hogy semmi bajom!!!!!!!!!!!!!!! NINCS NEKEM SEMMI HALÁLOS GONDOM!!!! Hát tényleg hihetetlen!!!!! az tény hogy a mandulám sok betegséget aprít nálam de és??? aki szív beteg vagy valami? azt nekem lekopogom nincs ilyen és beképzelem hogy jajj erősen ver a szívem jajj szédülök jajj rosszul leszek jajj nem merem mert jajjj és a végén már nincs szó csak annyi hogy a nagy büdös semmi. NEM VEZET EZ SEMMIRE! Jelenleg úgy érzem magam hogy idegesít ez az egész depi dolog. Annyi dolgom van még az életben és annyi mindent el akarok érni egy jó fodrász akarok lenni és azt akarom hogy elismerjenek majd egyszer és hogy büszkék lehessenek rám és én is magamra és segíteni a családomat ha tudom és igenis talpra állni és ezt mind egyedül kell véghez vinnem ami kicsit ijesztő de ez az élet. Minden ember más mindenki mást akar de egy közös a cél kitűzés. Régen nem hittem benne nevettem az ilyen szövegeken de  most hogy itt nyomorgok ebbe a szituba már kezd derengeni miről is beszéltek az idősebbek!!! Erről bakker hogy vigyük már valamire és hogy okosan tegyük meg a lépéseket. Személyiségileg is fontos hogy ne kallódjunk el hogy igen is tegyük oda ami van de azt a helyzethez való formában és ne legyünk buunkók vagy kihasználhatóak sem!!! Nem szabad. Céltudatok és magabiztos kell lenni szerintem ahhoz hogy vigyük valamire. Nekem most a fp cél hogy talpra álljak a depiből de egyedül!!! Pár nélkül! Most hogy tudom mi is ez nagyjából muszáj vagy most vagy dagonyázhatok életem végéig! Még amíg fiatal vagyok addig kell kezdenem magammal valamit. Bár én pont olyan vagyok hogymindent utólag látok be ami mondjuk nagy hibám részben de legalább elismerem épp ezért szükségem lenne arra hogy tereljenek de nem 18 évesen nem! Rendbe kell rakni magam nem lesznek mindig ott a szüleim!!!! tudom segítenének és segítenek is de nem szabad mindig támaszkodnom!!! Emellett akadnak még a többi kis céljaim:jó munka,szakképzés,felújítani a szobűm,eltartani magam valamelyest,olyat csinálni és időt hagyni rá amit tényleg szeretek mint a tánc,olyan emberré válni aki tudja mit akar az élettől és meg is tesz érte mindent hogy meg legyen de azért frappánsan is tud cselekedni és emellett boldog is tudjon lenni. De esősorban az egészség a legfontosabb!!!!

Ezt le akartam írni nektek hogy lássátok az én szemszögemből is a dolgot. Lehet hogy senkit se nyugtat meg ez a dolog és lehet hogy engem se de legalább meg tanulom kimondani amit gondolok és ti is lehet majd löketet kaptok!

Az ember saját maga ellensége az a helyzet épp ezért inkább szeretni kéne megtanuljunk magunkat mert csak az után lehet másokat!!!

szép estét nektek

Sziasztok!

Ez abból jött hogy most szakítottam nem rég a barátommal és nagyon elfajultak a dolgok. Részéről a búcsúzás az kegyetlenséggel és az undorítósággal eggyezik. De vége. Kb. több mint egy hét után talán érti. Megismertem egy fiút chaten (hozzá tenném nem azért chateltem mert pasit akarok! hanem csak társaságra vágytam és épp nem tudtam merre menni itthon) és nagyon jót beszélgettünk stb… de ő is hiába a jó külső és az állarcos kedvesség ő se fenékig tejfel. hol van hol nincs olyan mint a mese:D

Csak hogy értsétek a cikket.

Mi a véleményetek?

Szép estét

Ma egy új fejezetet nyitok az életemben úgy érzem. elszántam magam egy döntésre amelyben segítségül szolgáltak a barátaim és családom véleménye is. Szakítottam a párommal. Mindannak ellenére hogy tényleg szeretem de már nem szerelemből úgy érzem. amikor már ki vagyunk hegyezve a párunk hibáira és csak azt vesszük észre és nem tudjuk értékelni cselekedeteiket akkor már bajvan szerintem és nálunk ez történt. ŰŰNeki én vagyok az első nagy szerelem nekem már volt, és tudom milyen rossz lehet neki de nekem is szar mert nem tudom hogy jól tettem e azt amit tettem vagy sem. Mindenkit szinte megdöbbentett a hír de sajnos meg történt. Borzasztóan rossz volt látni ahogy zilálva sír és ki van teljesen és én is sírtam mert szeretem és csak a jóra szeretnék emlékezni ebből a kapcsolatból és nem tudom mi lesz ezután de rendbe kell szedni magam mert nem lenne helyes ha elhagynám magam szóval ki vagyok jah egy csöppöt bukva hogy most hogy szakítottunk is az a teljes érthetetlensége amit adott ez borított. gondoltam itt megosztom veletek. Remélem tudtok segíteni neki valamelyest!

Szép estét.

Azt hiszem eljött az idő hogy írjak nektek pár sort és megosszam gondolataimat veletek is:)

Kezdeném azzal hogy elég herce hurcás hetem volt hiszen a nővérem (Móni) elköltözött a gyerekkel és segÍtettem neki én és a párom ebben. Első éjszakájukat pénteken töltötték együtt, sajnos tegnap kiderült hogy a párjának mennie kell Kölnbe mert kiküldte a munkahelye és kénytelen menni mert szüksége van a pénzre így kissé szomorú tesom de amint láttam bár kicsit félénk még (ahhoz képest hogy a nagy szájához egér fogó se lenne elég ) de egészen jól megvannak ott a kis lakásba:) nincsenek messze se közel hozzánk. De mivel ő költözött és elméletileg másik tesóm meg jön majd hamarosan haza így rám is szép munka várt szombaton hiszen egy átalakításra váró fölső szint fogadott. Szervezkedtem mi hogy legyen de a lazaság mellett döntve és érzésimre hallgatva én mindenkinek meg hagytam a maga zugát ha esetleg visszajönnének ne érezzék magukat kitúrva illeve az én izlésemhez közelebb állóan egyszerúséggelspékelve alakítgattam:) Most olyan mintha külön lennék egy kicsit mert anyukámék nem járnak fel meg van mosógépem külön meg fürdőm szóval nagyon tetszetős:D Kiváncsi leszek miben változik ez a depi így hogy nincsenek itthon Laurával. A doktornőm azt mondta hogy szerinte az kéne nekem hogy ne legyenek ithtobn hát kiváncsi leszek hogy milyen lesz remélem jobb:)

És most jöjjön a java: Miután elég rendesen kínlódtam az informatika érettségin mert az izgulás nekem a pocómra megy rá és ezt mindannyian tudjuk mivel jár nagy nehezen túl estem rajta ami kissé nehéz volt de legalább már a múlt volt:) Ezt meg kellett ünnepelni ezért is mentünk el bulizni:D Hozzátenném hogy én soha nem nagyon jértam bulizni és ezért mindig is kilógtam a korombeliek sorából. :/ De múlt hét pénteken rávettem elsőre magam és most pénteken is:D Nagyon jó volt:D Élveztem felengedtem és táncoltam sokat:DDDDDD Most pénteken macerásabbra sikeredett mert a jamba mentünk de utána kitaláltuk trágya úgyhogy mentünk a b7be mert az elsőre is bejött. Valit ünnepeltük a 42.ik szülinapja alkalmából. Én most találkoztam vele 3.jára de gyerekek hát nagyon nagy arc azt kell hogy mondjam elég talpra esett egy nőci:) a lánya egyidős velem szóval egyből meg volt köztünk az összhang:) Jött Nikol,Bátyám,Párom,Vivi és én. Retro buli volt türhető árakkal és én meglepődésemmel egész jó arcokkal. Örültem hogy nem egy drog tanyán kellett lennem:)

Múlthéten már elgondolkodtam Pestet éjszaka látva hogy milyen élet van és én ebből mind kimaradtam és nem is akartam és most mégis ott voltam és élveztem és nem értettem hogy ezt hogy hozhattam össze aztán rájöttem nem én akartam így hanem így sodort az ár. Ez a sok probléma a világunkkal, csak a stressz amerre csak megyünk illetve hogy akármit látunk csak a rosszat véljük fel fedezni ez azért elég szomorú. Egyszerűbb begumózni és önsajnálatot tartani azt tény. Csak az a baj hogy ezzel hogy ilyet teszünk már millió dologról lemaradunk ami esetleg örömet okozhat nekünk. Azért nem értem ezt a depit magamnál mert szerintem a depresszió abból indul ki hogy az ember szép lassan szét esik,problémázik majd már a “barátai” is elfordulnak tőlük majd még ő hibáztat mindenkit, heves érzelmi kitöréssel,sírással vagy akár gonosz gondolatokkal mérgezik magukat. Aztán úgy döntenek nekik semmi bajuk és csak átmeneti idő és mindent folytatnak a régiben legalábbis ezt hiszik pedig nem így van. Mert hát ár nincsenek azok a “barátok” sem,és a magányba zuhannak úgy hogy ők ezt nem is nagyon veszik észre magukon, Aztán testi tüneteket produkálnak akaratlanul is mert a test már jelez hogy gáz van aztán dokik keze alá fekszenek és vagy megtalálják a helyes utat vagy kiborulnak még jobban. Hát necces. Nekem itt a családom van baj velük de itt vannak a szüleim mindig! Van egy párom akire még a depim előtt szinte csak vártam. Erre úgymond egész normális kerékvágásba kerülök nem füvezek meg egyebek és pánikosmajd depis leszek??? Ez azért nevetséges. Mondjuk már nemérdekel annyira csak probálom megérteni hogy mi is ez a depi. Ezt annyi minden kihozhatja hogy egyszerűen hihetetlen de ezt csak mondják de hogy valójában mi is ez nekünk azt szerintem már ők se tudják. :/ Fura dolog az biztos. Ezt most nem egy lehúzos történetnek szántam ám mert tudom hogy nem arra van szükségetek de meg kellett osztanom veletekhogy miken is gondolkozok én:D

Viszont köszönet a várószobának pénteken boldogságos perceket varázsoltak nekem azzal hogy olyan könyvet vehettem amit én bár már dvdn 7évadot megnéztem de nem tudok betelni vele mert egyszerűen függő lettem. Szex és New York imádom és köszönöm!!!

Ajánlom mindenkinek a sorozatot aki elég laza tud lenni mert nagyon vagány és tanulhatunk is belőle egy két apróságot:)

Én például rákaptam arra hogy ha szöget üt valami a fejembe akkor már úgy gondolkozom rajta hogy meg tudjam osztani másokkal és tapasztalatot szerezzek róla és megírhassam cikk-ként a későbbiekben:)

Na Jóéjt mindenkinek és remélem holnap szebb időt kapunk mert ma igen depis idő volt:(((

Annyi minden történt mostanság velem hogy gondoltam ezt megosztanám veletek is:)

Sajnos vasárnap szakítottunk egy időre a párommal mert a gyerekessége és az éretlensége illetve az én határozottságom és nagy szám kicsit meg inogtatta bennünk a szerelmet. Nagyon rossz volt vasárnap kb. feküdtem meg furán éreztem magam. Hétfőn anyukámat elkísértem a kórházba ahol megtudtuk hogy elhagyhatja a mankót már csak egy kis gyógytornára van szüksége és már nyert ügyünk van:) Bár örültem de valahol őrűlten féltem a keddtől de szerencsére sikerült az angol:) szerdán már 3masra feleltem töriből nagy szerencsémre:)fizikából,matekból megadták a kettest:) Annyira örültem miközben azért hiányzott barátom de egyszerűen annyira beletemetkeztem a suliba hogy már sok dolog fel se tűnt. ezt meg ünnepelve voltam barátnőm nyaralojába a bátyámmal és grilleztünk,napotunk:) Este találkoztam barátommal akivel újra meg probáljuk mert félünk hogy ha most nem később nagyon bánnánk hogy nem adtunk ennyi esélyt se magunknak. Csütörtökön barátnőm elhívott táncra ami annyira fantasztikus egy óra volt számomra hogy az leírhatatlan. Elfáradtam de még is kimozdultam,emberek között voltam és azt csináltam amit egyszerűen imádok:) a tánc az egyetlen dolog az életemben amivel ha szavat nem is találok a bajomra a tánccal kitudom fejezni fájdalmaim és talán még megoldásra is lelek benne:) este páromnál aludtam és péntek du.nig olyan jól elvoltunk hogy az csak na.) aztán jött értem apum és hazatértünk:) Anyum eléggé furán viselkedett velem nem tudtam mire véljem és hiába kérdezősködtem nem mondott értelmes választ:( hát gondoltam oké nem érdekel rossz napja van de később kiderült nem. az volt a baja hogy nem otthon aludtam meg hogy én rossz helyen voltam meg ilyenek mindezt azért mert egésznap fel stresszelte magát a két nővéremet és így már a halott fába is bele köt, Nem egyszerű eset ő se:( Keresztapámat csalja a tesom és én meg sem mukkanhatok mert vagy a saját nővéremet megbuktatom és akkor vége a teso viszonynak vagy a kereszt apám haragszik meg rám. így maradtam a középútnál segítem a keresztapám a felé hogy ne hagya el magát és elég magabiztos is lett magában:) Tesomnak meg adom néha a magaslabdákat hátha érzi majd a tetteinek súlyát. Különösebben nem törődöm vele hiszen nem az én életem,és mi jogon is szólnék én bele más életébe? nem de?:) A másik tesom akinek a gyereke van megint fel lett ültetve mint ahogy azt jósoltuk és most döbben rá hogy mit is tett a marhája. Az apám és az anyám tök el vannak fáradva és már csak abban bíznak én legyek normális. ez mind szép és jó lenne ha nem raknák nálam a legmagasabbra a mércét.Miért is tehetek én más hibáiról és miért kell nekem bünhődnöm mások miatt? mind1 felesleges téma ez mindig csak egy szempontú lesz. Sikeresen megfáztam és manduláim újra élénkek

De azért van pozitívum is Rájöttem mit akarok a párkapcsolatomtól,magamtól és az életből kihozni ami már azért elég nagy dolog nem gondoljátok?:) Pofon egyszerű az egész ráébredtem hiszen addig nem jutok 1ről a 2re amíg magamat helyre nem hozom és ennek az első lépése hogy elfogadjam ami vagyok és alakíthassam magam úgy amilyen szeretnék lenni minden külső impulzusok ellenére. A párkapcsolatban a kompromisszum az amit mind a kettőnknek kel kötnünk egymás felé mert vannak dolgok amikben igenis szükséges. A feltétel nélküli szerelem csak csak létezhet de lehet hogy csak én látom úgy hogy nem hiszen az esküvőn is teszünk fogadalmat a másik felé és bár azt mondjuk nem várunk el a másiktól semmit utána mégis kiejtjük az a bűvös szót “CSAK” ezen múlik minden. Szóval akkor létezik az a szerelem ahol a párok egyszerűen egymáshoz vannak teremtve vagy csiszolódniuk kell hogy egyek lehessenek?!?!?! Érdekes kis téma:) Nekem a határozottság,biztonság,törekvés,viselkedés,beszéd,öltözködés,higénia és a külső ami nagyon fontos a partnereben. Én legalább bevallom hogy igenis megnézem hogy ki mellé állok és hajtom a fejem olyanok előtt akik ténylegesen a belsővel vannak elfoglalva és nem a körülötte lévő burokkal.

ilyen ez a pop szakma egyszer fent egyszer lent…

Remélem nektek rózsás hetetek volt!

Kellemes Húsvéti Ünnepeket kivánok mindenkinek!!!!

Már rég írtam nektek gondoltam tartok egy kisebb beszámolót. A hét eleje nagyon jól alakult kisebb bakikat leszámítva…:/:) Sajnos barátom meg betegedett felülfertőződött mert megfázva ment a fogorvoshoz és úgy húzták ki a fogát. Ezzel etgész héten szenved szegény bár azt hiszem olykor túlzásokba esik. Más részről az egyik régi ismerősőm akivel még kis korunkban együtt átszottunk újra belépett az életembe Biankának hívják a lányzót ő már 23éves én még csak 18. Mivel az érettségire készülök és ő már régebben érettségizett és tudja nincs lehetőségem segítséget kéreni felkarolt részben ami nagyon jóóó Pont olyan tantárgyakból ami nekem nagyon nehéz matek,angol:) A matek tavalyi érettségit megcisnáltam és lazán meg lett a 2es:) angolból meg egyéb tantárgyakból nagyon sok segítséget kaptam tőle. Persze én is viszonzom neki tetteit azzal hogy a boltjukba segítek neki pakolászni meg egyebek:) Elvittem az egyik körmös ismerősömhöz akit én már szintén rég ismerek amíg ők körmöztek meg jött öccse is akivel jót beszélgethettem hiszen vele nagyon jóban voltunk és vagyun k is mai napig. Sajna útjaink elsodortak egyástól de midnig kikötünk egy közös ponton:) Már rég eltervezték anyukájáék meg tesója is hogy mi úgy is férj és feleség leszünk úgyhogy igen elszórakoztunk:D Abban maradtunk szóljak ha házasodni akarok mondom rendben:DD Mindig is bolondok voltunk. Neki is van most barátnője nekem is ott van Balázs szóval semi rosszra n em kell gondolni:)

Egész héten pörögtem sétáltam nagyokat bátyámmal főleg voltam bográcsolni is és tegnap is Lindusékkal sétázni:) Nagyon jól éreztem magam. Bár néha belém jöttek furi érzések de csak elmúltak.)

De most úgy érzem hogy nem tudom mi van. Alapvetőleg oké minden csak fura pillanatok tőrnek rám aminek mondjuk meg lehetnek az okai. Pl. nemsokára egy éve tart ez nálam:( , Mennem kell iskolába már holnap első két órára mert kisérettségiznem kell és ezen múlik hogy mehetek e érettségire meg persze ifóból se ártana tanulnom mert abból is felelnem kell meg töri meg matek meg magyar úgyhogy tábláztam magam rendesen:( Remélem sikerül de nagyon bennem van a para:( Azt hiszem ezért is vagyok most ilyen nyomott és szorongó mert félek és már nagyon szeretnék mihamarabb túl lenni rajta tudom hogy nincs sok hátra de akkor is elég szar így:(

Már rájöttem mi a bajom olyan szinten leírom magam saját  magamnak hogy az már beteges. Kb. a véleményem magamról az hogy egy semmire kellő nulla vagyok. Ez rossz dolog az bizonyos de amíg bántásokat kapopk és leütnek a földbe tiporva addig nem tudok önmagam lenni.:(

Most is pl. Elvittem volna Lindusékhoz Laurát(unokahugomat) mert Lindus unokahuga 3,5éves és kiváncsiak lettünk volna hogy el vannak el Laurával. azt hozzá tenném hogy 2utcányira mentem volna Laurával. De testvérem egy undorító hangnemben elő adta magát hogy hogy is képzelem én mert hogy ez esélytelen én nem vihetem sehova az ő gyerekét mert én egy beszámíthatatlan ember vagyok egy depressziós egy hülye szóval tuti nem bízza így rám a gyereket meg külömben is ő nem ismeri annyira  Lindáékat. Ez egy szép és jó lenne ha   nem ilyen stílusba adta volna elő magát, kettő akkor kérdezem én akkor vigyázhatok a gyerekre amikor ő épp “dolgozni” megy ami igazából nem mondható munkának mert jézusom amit csinál….. :@

szerintetek? Olyat ütött ezzel hogy az hihetetlen. azóta vagyok ilyen kedvetlen amúgy. Az a legszomorúbb hogy pont ő beszél akiről csak annyit kell tudni és ezt ősz9intén mondom hogy nem azért mert én haragszom rá mert nem haragszom én gyülölöm de elfogultság néálkül mondhatom amit még sokan mások is mondanak róla.: Móni egy önelégült,egocentrikus,önző,szemtelen,becstelen,aljas,szabályokat felrugó perszóna aki mindenkit használ amig érdeke fűződik hozzá aztán eldobja és a földbe tiporja. Szóval egy undorító alak! És ő ugat nekem…..?????????? jah és ami a legjobb hogy az anyámék nem hogy kiáltak volna mellettem hogy ez azért már ténylegsok neeem benyom nekem ilyet anyám : ” Jajj Niki őt is meg lehet érteni nem is ismeri Lindáékat annyira meg ha rád jön a rosszullét mit csinálnak a gyerekkel??” Na ez a csúcs poén hogy amióta szedem a gyógyszereket és szótfogadok a doktornőmnek maximálisan azóta lekopogom de nem volt igazán pánikrohamom. Légszomj,szívdobogás persze elő fordul de az nem olyan amit ne éreznék mindennap vagy akárhol. Bocsánat de tényleg velem van a baj???? Nem értem. Na ezért írom le magam. Mert az állítólagos szeretteim kb. szarnak és taposnak rám ill belém. Ott a barátom oké beteg sajnálom is és borzasztó rossz érzés nekem is de bakker ennyire szenvedni hogy akárhányszor bezsélünk csak ő a téma hogy jajjj meg áááú na ne haragudjon meg a világ vágom én hogy a pasik szarabbul tűrik a dolgokat de ennyire??? egy 20 ées fiatal srác ne legyen olyan mint akit most mentettek ki a halálból 80évesen. Ó kenyér teljes zavar van alig várom hogy menyek a dokinénimhez is:( Már nagyon hiányzik:( sok dolog van amit nincs kivel megbeszélni és csak vele lehet mert bízok benne:(

Na sorry a sajnálkozásért de nagyon tele volt a batyum:( Nagyon szééééép napot nektek:)