2. A VIMOR tevékenysége az elmúlt 20 évben

Előadó: Dr.Werling Klára és Dr.Nemesi Krisztina

3. A 10 éves DAA kezelések eredményei Magyarországon

Előadó: Dr.Hunyady Béla

4. A DAA kezelések jelentősége a transzplantált betegeknél

Előadó: Dr.Gerlei Zsuzsa

5. Egyebek

6. Állófogadás

Helyszín:

SOTE Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika, tanterem

1082 Budapest (VIII.ker.) Üllői út 78. földszint

(megközelíthető 3-mas metróval utazva a Semmelweis Klinikákig)

Kérjük, legyen kedves visszajelezni, hogy meg tud-e tisztelni bennünket jelenlétével, és ha igen, hányad magával jönne az ünnepi programra, melynek végén szeretnénk Önöket vendégül látni. Ez igen fontos a gördülékeny felkészülésünk szempontjából, nagyban segítené munkánkat! Előre is köszönjük!

Visszajelzési cím: vimor2003@gmail.com

Mindenkit szeretettel vár

Nagy Antalné Tünde,

Dr. Werling Klára és Dr. Nemesi Krisztina,

valamint a VIMOR elnökségének minden tagja

https://www.hazipatika.com/napi_egeszseg/orvosnal/cikkek/gyogyszer-csodaszer-hamisitas-atveres

Olvassátok, és nézzétek meg benne a kis videot is. Ezen kívül melegen ajánlom a

 pirulakalauz.hu  -t, 

Dr. Csupor Dezső ködpiszkáló.hu  nevű weboldalának új változatát. Ha valami, akkor ez hiteles. Dr. Csupor Dezső évek óta küzd a tévhitek, a csalások, az emberi tudatlanság  és sötétség megnyilvánulásai ellen. Ő a szegedi egyetemen tanít, és kiváló  szakember. Tartott már előadásokat a VIMOR-ban is, tehát nem a levegőbe beszélek. Szóval képezzétek és vértezzétek fel magatokat a szélhámos, hamis gyógyszerhirdetések ellen! Én is ezt teszem. Ne felejtsétek, orvos nem ajánlhat szereket reklámokban! Orvos csak felírhat, és a rendelésén ajánlhat neked. Saját orvosodnak higgy, ne a hamis csodaszer-hirdetéseknek!.

MINDIG GYANAKODJ!

Szeretettel: nora51

A Vírusos Májbetegek Országos Egyesülete tisztelettel meghívja Önt

2022 május 7-én (szombat) 10.00 órakor kezdődő taggyűlésére.

Helyszín: Semmelweis Egyetem Sebészeti Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika

Cím: Budapest 1082 (VIII.kerület) Üllői út 78, tanterem

(megközelíthető 3-mas metróval utazva a Semmelweis klinikákig)

Napirendi pontok:

Prof. Dr. Szíjártó Attila egyetemi tanár, a Sebészeti Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika igazgatójának előadása:

„Komplex, centralizált hepatológiai ellátás a Semmelweis Egyetemen”

Dr. Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház Infektológiai osztálya főorvosának előadása:

„ A COVID-19 hatása a májbetegségekre és a transzplantációra”

Egyebek

Minden VIMOR tagot és minden érdeklődőt szeretettel várunk a rendezvényünkre!

Nagy Antalné

a VIMOR elnöke

Személy szerint az alábbiakat gyűjtöttem eddig össze:

Az orosz vakcinát, májbetegekre nem vizsgálták.(orvostól szerzett info)

Az OGYÉI közli,hogy kinek nem adható az orosz Szputnyik V vakcina. Lejjebb a hozzászólásomnál sikerült egy használható linket megadnom.

Vadnefelejcs írta nekem az alábbiakat, idézem.
“Én felhívtam a koronavírus információ számát (06-80-277455 és 06-80-277456 zöldszám létezik).
Itt a menükben én a 0-ásat választottam.
A kérdésben esetünkben a 60 év felett és esetleges krónikus betegségek lehetnek érvényesek.
Az oltó orvos kikérdez, másrészt a háziorvos illik, hogy tájékozott legyen.
Bár a telefonon válaszoló személy nem orvos és így ebben nem nyilatkozhat, de a kérdésre adva a választ, az eddig forgalomban lévő szerek között a hatvan éven felülieknek és krónikus betegeknek a Pfizer és a Moderna felel meg az eddig engedélyezettek között.
Mivel ezekből az országba beérkező mennyiség jelenleg nem elegendő, ezért várhatóan a sorra kerülés lassan várható. A válasz eddig terjedt ki.”

Ez az információ még akkor jött, amikor a kínai oltás nem jelent meg tömeges méretben. Gondolom, mivel kínaiból lesz nagy mennyiség, ezért a sorra-kerülés nem lesz olyan lassú…!

Továbbá azt is közlöm, hogy 82 éves krónikus vesebeteg ismerősömnek a háziorvosa jó szívvel ajánlotta az éppen megérkezett kínai vakcinát, és megnyugtatta ismerősömet, hogy ez megfelel az elvárásoknak, nyugodtan felveheti. Majd be is adta. Kis karfájdalom és fáradtságérzet volt a mellékhatás, ki lehetett bírni.

Egy 87 éves, egészséges ismerősömnek Pfizert adtak, ő is a kis karfájdalmat és fáradtságérzetet mondta, ő egy napig pihent.

Kérlek Titeket, hogy ha valamelyikteknek már van tapasztalata valamelyik oltással, osszátok itt meg. Szeretnék itt egy rémhírmentes, álhírmentes, hülyeségtől mentes, gyanakodásmentes oldalt, ahol egyedül és kizárólag valós infókkal szolgálnánk egymásnak, valamint megosztanánk az egyes oltásokkal kapcsolatos konkrét, személyes tapasztalatokat.

Kérem szépen “őrangyalunkat”, Makara Doktor Urat, hogy legyen kedves informáljon bennünket, vagyis hepatitis B-s és C-s gyógyult ill.nem gyógyult betegeket az oltásokról. Előre is nagyon szépen köszönjük!

Mindenkinek egészséget kívánok!

nora51

Köszönjük Makara Doktor Úrnak!!!!!!!!! Nagyon vigyázzon magára!

Szeretettel kíván jó egészséget Önnek és kollégáinak:

a Várószoba hepatitis-közössége

ÉLJEN AZ INGYENES SZŰRÉS LEHETŐSÉGÉVEL!

A Vírusos Májbetegek Országos Egyesülete (VIMOR) 2019.szeptember 28-án országos szűrést rendez a hepatitis C vírussal fertőzöttek felderítésének céljából. A rizikó-felméréssel és felvilágosítással egybekötött szűrés gyors, ingyenes és anonym!

Ez a veszedelmes vírus szinte tünetmentesen, észrevétlenül rombolja a májat. Sokan nem tudnak arról, hogy fertőzöttek, mert a vírus évekig, sok esetben évtizedekig nem okoz panaszt. Mire tünetek jelentkeznek, addigra előrehaladott májkárosodás, májzsugor, májrák alakulhat ki. Vérrel és véres eszközzel terjed, védőoltás nincs ellene. Mivel 2018 januárja óta gyakorlatilag már minden beteg hamar és ingyen hozzájuthat a rendkívül hatékony, mellékhatásokat nem okozó korszerű gyógyszerekhez, célszerű a fertőzött személyeket felkutatni, hogy minél hamarabb megkezdhessék a hepatitis C-vírusokat elpusztító gyógykezelést.

Ki a veszélyeztetett?

• aki 1993 előtt vért, vagy vérkészítményt kapott (pl. Anti-D gammaglobulin-oltást)
• aki tetoválást, testékszert (piercinget) visel
• aki intravénás vagy intranazális drogot használ, vagy egyszer is használt
• aki akupunktúrás kezelésen vett részt
• aki 1993 előtt szervátültetésen esett át, vagy művese-kezelésben részesült
• aki pedikűrösnél vagy manikűrösnél valaha is megsérült, ill. más körömollóját, borotváját használja
• akinek édesanyja, hozzátartozója hepatitis C-vel fertőződött
• aki egészségügyi dolgozóként valaha is megsérülhetett fertőzött eszköztől
• aki szexuális élete során a partnertől származó VÉRREL szennyeződött (mikrosérülések)
• akinek véradás során azt mondták, hogy ne adjon többé vért
• akinek ismételten akár kicsit is emelkedettek a májenzim-értékei (ALT, AST, ill. GOT, GPT, GGT)

A VIMOR szeretettel várja a szűrésre és tanácsadásra jelentkezőket!

www.vimor.hu

VIMOR Egyesület

Országos HCV-szűrés helyszínei, időpontjai:

Budapest

szeptember.28-án 10-16 óráig: Lurdy-ház, fdszt.44. (9.ker. Könyves K.krt 12-14)

Békéscsaba: szeptember 28-án, 10-től 14 óráig a Csaba Center aulájában (Békéscsaba, Andrássy út 37-43)

Kaposvár:

2019. szeptember 27. péntek, 13.00-15.00-ig, Helyszín: Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház, Prevenciós és Egészségfejlesztési Iroda, Kaposvár, Tallián Gyula utca 20-32., érdeklődni: 06/82/801-876 vagy 06/82/501-300/1143-as mellék

Nyíregyháza: szeptember 28-án a Kossuth téren, szűrőbuszban 10-17 óráig

Szolnok : szeptember 28-án 08-tól 12 óráig, Hetényi Géza Kórház Hepatológiai és Infektológiai szakrendelés, hotelszárny 1.em. 166.ajtó

Szombathely: szeptember 28-án 10-13 óráig, Markusovszky Kórház Infektológiai Szakambulancia, Markusovszky u.5

Tatabánya: szeptember 28-án 10-14 óráig, Szent Borbála kórház, hepatológiai rendelő

Dózsa György u.77. B épület

Zalaegerszeg : szeptember 28, 10-15 óráig, Zala megyei Szent Rafael Kórház főbejárati aulája

Az elmúlt évtizedekben egy új pandé­mia ütötte fel a fejét, amely minden világtájat érint és ez a nem-alkoholos zsírmáj betegség (non-alcoholic fatty liver disease – NAFLD). A betegség döntő módon a szociális jóléttel, a fokozott kalóriafogyasztással, az elkényelmesedő életmóddal és a kialakult elhízással függ össze. Ennek következtében alakul ki az NAFLD, az inzulinrezisztencia, a hyperlipidaemia és társul a betegek legalább kétharmadában a 2-es típusú cukorbetegséggel és hipertóniával is. Ezt az állapotot a metabolikus szindróma hepatológiai megjelenési formájának tartják.

Az NAFLD prevalenciája az elmúlt évek­ben fokozatosan növekedett, és jelenleg már kb. 25% körül van a legtöbb földrészen. A leggyakoribb Dél-Amerikában és Ázsiában, de Észak-Amerika és Európa sem marad el lé­nye­gesen. Nem meglepetésre Afriká­ban a legalacsonyabb a gyakoriság, ami egyenes arányban van az átlagos napi kalóriabevitellel (3). A fejlett országokban nagyon aggasztó, hogy már fiatalkorban is egyre gyakoribb az elhízás. A serdülők akár 10%-ában már emelkedett májenzimeket találtak, és a társbetegségek is megjelennek. Az idősebb életkorban pedig to­vább növekszik a gyakoriság, a 60 év feletti korosztályban az előfordulási arány akár 30-50% közötti is lehet (16, 17).

A zsírmáj önmagában nem okoz ko­moly krónikus májbetegséget, de az esetek 25-30%-ában nem-alkoholos steatohepatitis (NASH) fejlődik ki. Ennek hátterében a lipidperoxidáció, az oxidatív stressz játszhat komoly szerepet, de a pontos mechanizmus nem ismert. A NASH kialakulása és annak felismerése azért fontos, mert a gyulladás megindulásával kezdődik a fib­ro­sis is a májban. A NASH-betegek legalább 20%-ában alakul ki progresszív májbetegség, azaz jöhet létre végül cirrózis és teremtődik meg a májelégtelenség és egyes esetekben a hepa­to­celluláris karcinóma lehetősége is (18, 19). A társuló betegségek miatt az elmúlt években az is bizonyítottá vált, hogy a túlsúlyos betegek életkilátásait nemcsak a májbetegség progressziója rontja, sőt ez csak a harmadik leggyakoribb halálok ebben a nagyon jelentős számú betegcsoportban. A kardiovaszkuláris mortalitás a leggyakoribb halálok és második helyen pedig a malignus tumorokat kell említeni. Ezek közül is a májrákot követően a vastagbél-daganatot kell kiemelni. Ebben az irányban is szűrni kellene az előrehaladott májbetegségben szenvedőket.

A zsírmáj, a NASH, illetve a következményes cirrózis kezelése egyre na­gyobb feladatot fog jelenteni, de sajnos erre törzskönyvezett gyógyszer még nincsen (20). A folyamatba több támadásponton lehetne elvileg bea­vat­kozni. A legfontosabb lépés a zsírmáj-NASH átalakulás megakadályozása lenne. Tekintve, hogy ennek a folyamatnak a lépései nem tisztázottak, így számos támadáspont jön számításba. Minden­ki által elfogadott, hogy a legfontosabb lenne az életmód-változás, a ka­lóriabevitel csökkentése, a több mozgás és a fogyás. Ennek következtében csökken a máj zsírtartalma, javulnak a májenzimek, csökken az inzulinrezisztencia. Ennek hatékonyságát már számos vizsgálat bizonyította, de az is elfogadott, hogy ezt összesen a betegek kb. 10-15%-ában lehet tartósan elérni. A gyógyszeres lehetőségek között használják a lipidcsökkentőket és az inzu­lin­rezisztenciát javító készítményeket. Ide tartoznak a statinok, ezetimib, met­formin, pioglitazon, a dipeptidil-peptidáz-4-gátlók, azaz a gliptinek (pl. sitagliptin) és a glukagon-like peptid-1 analógok (pl. liraglutid). Az inzulinrezisztencia csökkentése a cukorbetegekben hatékony, de ezekkel a szerekkel a zsírmáj csökkentése, vagy a NASH kialakulásának gátlása nem minden esetben bizonyított. Szövettanilag igazolt NASH és cukorbetegség együttes előfordulása esetén a pioglitazon adható, de mellette a testsúly növekedése is bekövetkezhet. A zsírmáj-NASH átalakulás megelőzésére próbálták az oxidatív stressz csökkentését E-vitaminnal, erre vannak bíztató adatok (21). A legújabb amerikai ajánlás szerint a metformin, az ursodeoxicholsav vagy a statinok nem alkalmasak a NASH kezelésére (20). A kardiovaszkuláris mortalitás csökkentése miatt a statinok mégis egyértelműen indikáltak a po­ten­ciális májenzim-fokozó mellékhatás ellenére is. Próbálkoznak egy új úttal is, ez a Farnesoid X-receptor-agonista obeticholsav, amellyel egy III. fázisú vizsgálat van folyamatban, mi­vel a II. fázisban a NASH minden szövettani paramétere javítható volt, amíg a betegek a szert kapták (22). Fentie­ken kívül számos gyógyszer van kísérleti stádiumban. Mindezek ellenére jelenleg a NASH talaján kialakult de­kompenzált cirrózis miatti májtransz­plantációs igény fokozatosan növekszik, rövidesen az USA-ban az első helyre fog kerülni (23). Tekintve, hogy a fogyás a jelenlegi leghatékonyabb gyógymód, így ma még a bariatrikus sebészet számára is van terápiás tér. A gyomorszűkítő műtétek is hatékonyak a progresszív májbetegség megelőzésére extrém obesitas esetén.

A krónikus B-vírus hepatitis sokkal összetettebb betegség, mint a C-vírus hepatitis. Több klinikai megjelenési formája van és ennek megfelelően a lefolyása, kimenetele és a kezelése is változó. Mivel a HBV DNS véglegesen integrálódik a májsejt magjába, így teljes gyógyulást a jelenlegi ismereteink szerint nem lehet elérni. A betegség lefolyását az immunrendszer aktivitása jelentősen befolyásolja, és meghatározza a négy fő fázist. A hepatitis B felszíni antigén (HBsAg) mindegyikben pozitív, emellett a HBeAg is pozitív az immuntoleráns és az immunreaktív stá­diumban. A HBV DNS mindkettőben magas, a fő különbség a májenzimek szintjében van, az alanin-ami­notranszferáz (ALT vagy GPT) az im­muntoleráns fázisban normális az im­munreaktív stádiumban pedig magas, aza­z ebben a fázisban komoly gyulladás zajlik, ez utóbbi a HBeAg-pozitív B-hepatitis fázisa. A következő két stádiumban a HBeAg már negatív. Amennyiben a GPT is normális és a HBV DNS is alacsony vagy negatív akkor a tünetmentes hordozó állapotról van szó, ebben a fázisban a vírusreplikáció nagyon alacsony szintű, immunkontroll-fázisnak is nevezik. A negyedik fázisban a GPT és a HBV DNS magas, azaz zajlik vírusreplikáció és a májban is van gyulladás. Ez a reaktiváció fázisa, más néven a HBeAg-negatív B-hepatitis. Egy nemzetközi szakértői bizottság a normális GPT-vel járó fázisok nevének módosítását javasolta (11). Az immuntoleráns fázis új neve HBeAg-pozitív infekció lett, a tünetmentes hordozó állapot pedig HBeAg-negatív infekció nevet kapott. A HBeAg-pozitív, illetve HBeAg-negatív hepatitis fázisok elnevezését nem változtatták. A betegségnek egyre inkábban elfogadott az ötödik fázisa is, ez az okkult HBV-infekció. Itt a HBsAg már negatív, csak az anti-HBc-antitest pozitivitása jelzi, hogy a beteg korábban már átesett B-vírus hepatitisen. Nagyon ritkán ebben a fázisban is lehet HBV DNS a keringésben, de a májsejtekben szinte mindig kimutatható. Ennek a fázisnak akkor van jelentősége, ha immunszupprimált állapotba kerül a beteg valamilyen kemoterápia vagy biológiai terápia következtében (12). Ilyenkor akár súlyos fulmináns

B-hepatitises fellángolás következhet be, amely akár fatális kimenetelű is lehet. A HBeAg-pozitív, illetve negatív hepatitis fázisában a zajló vírusreplikáció megfékezése és ezzel a betegség prog­ressziójának leállítása a cél. Az okkult B-hepatitis fázisában pedig a reakti­vá­ció, a vírusreplikáció megindulásának megelőzése a cél, azaz profilaktikus kezelésre van szükség. A krónikus B-hepatitis kezelésére két kezelési stratégia áll rendelkezésre (13, 14). Az interferonnak direkt antivirális és immun­mo­duláns hatása együttesen van. A kezelés időtartama egy év. A kezelés elsődleges célja a HBsAg-negativitás elérése volna, de ez ritkán érhető el. HBeAg-pozitív betegeknél reálisabb cél az, hogy a betegség a HBeAg-negatív infekció (korábbi tünetmentes hordozó) állapotába kerüljön. Erre is csak a betegek 25-30%-ának van esélye. Viszont, mivel az immunrendszer megtartja az elért hatást, így ezek a betegek további kezelést általában nem igényelnek. Emiatt az erre várhatóan jól reagáló, és ezt jól toleráló betegeknél érdemes ezzel kezdeni a kezelést – az ismert, de ebben a betegségben elfogadható mértékű mellékhatások ellenére is. Abban az esetben, ha a kívánt cél (HBeAg-negatív státus, alacsony HBV DNS, normális GPT) nem érhető el, akkor mindenképpen folytatni kell a kezelést ún. nukleoz(t)id analóggal. Az ebbe a csoportba tartozó gyógyszerek a HBV DNS-polimeráz enzimet blokkolják és a vírusrep­liká­ciót direkt gátolják. Hatásukat döntően addig fejtik ki, amíg a beteg a gyógyszert szedi, azaz legtöbbször, különösen a HBeAg-negatív B-hepatitises betegek esetében életük végéig kell szedni. Amennyiben HBeAg-pozitív betegekben bekövetkezett a HBeAg szerokonverzió, úgy 1-2 évig még adva, a relapszus esélye csökken. Je­len­leg hazánkban az entecavir és a te­no­fovir két változata (disoproxil­fu­ma­rat, illetve alafenamid) áll rendelkezésre, mint nagy hatású készítmények. Ellenük érdemben nem várható vírusrezisztencia, szemben a korábbi készítményekkel (lamivudin, adefovir, telbi­vudin). Hazánkban relatíve kevés a kezelést igénylő krónikus B-hepatitises betegek száma, az összes HBsAg-pozitívak aránya 0,5-1,0% a teljes populációra vetítve. Ezek jó része spontán a HBeAg-negatív infekció (korábban tü­netmentes hordozó) stádiumában van, tehát kezelést nem igényel. A kezelést igénylők többsége HBeAg-negatív he­patitises. A kemoterápia és a biológiai terápia iránti felfokozott igény miatt egyre általánosabb a HBV-szűrés ezekben a betegcsoportokban, ilyen betegeknél a HBsAg, anti-HBs és anti-HBc kötelező vizsgálata bekerült a hazai és nemzetközi ajánlásokba. A szűréssel jelentős számú HBsAg-negatív, de anti-HBc-antitest pozitív beteg kerül a hematológusok, onkológusok, gaszt­ro­enterológusok, bőrgyógyászok és reumatológusok látókörébe. Az alkalmazandó kezelés meghatározza, hogy a beteg igényel-e azonnal profilaktikus kezelést vagy elegendő a szoros megfigyelés. A rituximab és a nagy dózisú anthracyclin kezelés esetén mindenképpen szükséges a profilaxis indítása. Mivel ilyenkor még érdemi vírus­rep­li­káció nincsen, így sokszor elegendő a lamivudin is, de alkalmazható az entecavir vagy a tenofovir is. A profilaxist a kemoterápia befejezését követően még egy évig fenn kell tartani. Ezekben az esetekben rendkívül fontos a társszakmák teljes kooperációja a hepatológusokkal. Egy esetleg elmaradó profilaxis esetén bekövetkezett fulmináns májelégtelenség kezelése nagyságrendekkel többe kerül, és a beteg a legkorszerűbb kezelés ellenére is meghalhat (12).

A krónikus B-vírus hepatitis teljes gyógyítása jelenleg még nem lehetséges, de a megfelelő alkalmazással teljes remisszió érhető el. Ötéves folyamatos tenofovir kezelés során bizonyítható volt, hogy még a cirrózis stádiumában is elérhető szövettani regresszió (15). Bizonyítható volt, hogy a hepato­cellu­láris karcinóma rizikója is szignifikánsan csökkenthető (2). Jelenleg legalább nyolc új támadásponton próbálnak még hatékonyabb gyógyszereket is fejleszteni, amivel az integrált HBV DNS kiirtása is akár elérhető lesz.

Szerző: Tornai István dr.1

1Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Belgyógyászati Intézet, Gasztroenterológiai osztály, Debrecen

Terápiás újdonságok a HCV, HBV és NASH kezelésében. Quo vadis hepatológia?

A májbetegségek felismerése és kezelése az elmúlt néhány évtizedben jelentős fejlődésen ment keresztül. A krónikus B- és C-vírus hepatitis eseteiben rendkívül hatékony kezelések állnak rendelkezésre. A hepatitis C-vírus (HCV) fertőzés legfontosabb kérdései 25 év alatt szinte teljes mértékben megoldásra kerültek. A betegség véglegesen meggyógyítható, tulajdonképpen szinte egyedüliként a májbetegségek közül. A hepatitis B-vírus (HBV) fertőzés is jól kontrollálható és megelőzhető a májelégtelenség és a májrák. Az elhízáshoz, inzulinrezisztenciához társuló zsírmáj és nem-alkoholos steatohepatitis lett epidemiológiai szempontból a legfontosabb betegség. Ennek gyógyszeres kezelésére intenzív kutatások folynak, de a leghatékonyabb kezelés az életmód-változtatás és a fogyás lenne.

Bevezetés

A hepatológia az elmúlt közel harminc évben kifejezetten nagy fejlődésen és változásokon ment keresztül és remélhetően még nagyon sok újdonság jelenhet meg a következő években. A változások a hepatológia majdnem teljes spektrumára kiterjedtek, de a legnagyobb fejlődés a krónikus vírushepa­ti­tisek területén volt megfigyelhető. Rö­viden kijelenthető, hogy a krónikus

C-vírus hepatitis kérdése megoldódott. A hepatitis C-vírus (HCV) 1989-es felfedezésétől kezdve jelenleg már számos rendkívül hatékony gyógyszeres terápia áll rendelkezésre, amelyekkel a betegség véglegesen meggyógyítható (1). A krónikus hepatitis B-vírus (HBV) fertőzés vonatkozásában kétségtelen, hogy ha­sonló teljes sikerről még nem lehet beszélni, de a jelenleg rendelkezésre álló gyógyszerekkel a betegség megfelelő remisszióban tartható, ami hasonló kimenetelt eredményezhet, mint a HCV-fertőzés esetén, ugyanis a krónikus májbetegség progressziója leáll a betegek döntő többségében és így a májelégtelenség és a májrák kialakulásának a kockázata szignifikánsan csökken (2). A jelen közlemény harmadik fókuszpontja a nem-alkoholos steatohepatitis (NASH) azonban sajnos még nem a va­lódi terápiás siker miatt került a figyelem előterébe. A betegség lassan komoly pan­démiát okoz, a betegek száma egyre növekszik világszerte és már nemcsak a felnőttek, de sajnos egyre inkább a gyerekek körében is (3).

Újdonságok és kihívások a krónikus C-vírus hepatitis kezelésében

A krónikus C-vírus hepatitis kezelésében az interferon (IFN)-alapú kezelés több mint 20 éven keresztül az egyetlen lehetőség volt. A pegilált IFN plusz ribavirin kombinációval is sok beteget lehetett meggyógyítani, de ma már mondhatjuk, hogy nem eleget. A legelterjedtebb 1-es genotípusban (GT1) csak 40-50% körüli volt a tartós virológiai válasz (SVR). Az elnevezés még akkor született, amikor még nem lehettünk bizonyosak, hogy a betegség vég­legesen meggyógyítható, de ma is ezt a terminológiát használjuk. A többi GT-ben ettől magasabb, 60-90%-os SVR is elérhető volt, ugyanakkor sok be­tegben az IFN-alapú kezelés már kont­raindikált volt az előrehaladott máj­betegség miatt. Az IFN-mentes gyógyszerek első reprezentánsai 2011-ben jelentek meg és 2017-ben törzskönyvezték az utolsó kombinációt (4, 5). Az alkalmazott gyógyszereket közös né­ven direkt ható antivirális ágenseknek (DAA) nevezzük és 3 nagy hatástani csoportba sorolhatók (6). A HCV szaporodásában fontos szerepet játszó nem-strukturális (NS) fehérjék működését gátolják. Az NS3/4 fehérje mű­ködését gátló gyógyszerek a proteáz-gátlók, és nevük a – previr végződést kapta (pl. paritaprevir, glecaprevir stb.). Az NS5A-gátlók mindegyikének – asvir végű elnevezése van (pl. ledi­pas­vir, ombitasvir stb.). Az NS5B-fe­hérje gátlóit a – buvir végződés azonosít. Az NS5B a HCV ribonukleinsav (RNS) polimeráz enzim, a gátló hatású szereket két csoportba lehet osztani, a nukleotid típusú és a nem nukleotid típusúakra. Mindkét típusban csak egy reprezentáns van, a sofosbuvir, illetve a dasabuvir és már nem is lesz több. Az IFN-mentes gyógyszer-kombinációknak számos előnye van a korábban adott IFN-alapú készítményekkel szem­ben. A kezelés időtartama lényegesen lerövidült, az átlagos időtartam 12 hét. A mellékhatásprofil sokkal kedvezőbb, a legtöbb kombináció esetén elenyésző számban regisztráltak valós mellékhatásokat, ugyanakkor a kezelés következtében 95% feletti arányban következik be SVR (1, 7). Általánosan megfogalmazható, hogy a korábban nehéznek tartott betegcsoportok (májcirrózis, máj- és vesetranszplan­tá­ció, idős életkor, HIV-koinfekció, veseelégtelenség, hemodialízis stb.) esetében is hasonlóan magas SVR érhető el, azaz ezek a kezelések is könnyebbé váltak. Az eddig INF ellenjavallat miatt nem kezelhető betegek, pl. dekompenzált cirrózisban szenvedők számára is alkalmazható kombinációk váltak elérhetővé (8, 9). Hangsúlyozni kell a kombinációt, mivel a fenti gyógyszerek közül egyik sem adható sikeresen mo­no­terápiában, mert akkor gyorsan re­zisztens mutáns alakul ki, a kezelés pedig hatástalan lesz. A rezisztens ví­rus megjelenésének hátterében az áll, hogy a vírusreplikáció során ma­gas a hibaráta, és folyamatosan keletkeznek mutánsok. Amennyiben az antivirális kezelés során az adott gyógyszer hatékonyságát csökkentő mutáció keletkezik, a mutáns kibújik a gátló gyógyszer hatása alól. Megtartva szaporodó képességét, kialakul egy ún. szelekciós nyomás, aminek következtében az eredeti vad víruspopuláció helyét átveszi és a kezelés sikertelenné válik (10). A jelenleg elérhető kombinációk két vagy három hatóanyagot tartalmaznak. A különböző támadáspontú hatóanyagok kombinálásával ez a jelenség döntően kiküszöbölhető, de még így sem reális a 100%-os hatékonyság. Az 1. táblázatban a jelenleg elfogadott kombinációkat tüntettük fel. A kezdeti kombinációk csak bizonyos GT-kre voltak hatékonyak, főleg a GT1 és -4-re. A DAA-k bevezetésével egy időben, a GT1-ben elért rendkívüli sikerek mellett vált nyilvánvalóvá, hogy vannak további leküzdendő nehézségek. Ezek közé volt sorolható a GT3-mal fertőzött betegek kezelése, mert abban a betegcsoportban volt észlelhető a legtöbb sikertelen kezelés a kezdeti készítményekkel. A másik komoly ne­hézség pedig az első DAA-kombinációval nem gyógyultak újrakezelése volt, mert ott elsősorban rezisztens vírus jelenlétével kellett számolni. Jelenleg úgy tűnik, hogy a pangeno­típusos kombinációkkal (sofosbuvir/velpa­tas­vir, sofosbuvir/velpatasvir/voxilaprevir, illetve glecaprevir/pibrentasvir) ezek a problémák is leküzdhetőkké váltak. GT3-ban halmozott nehézségek (ko­rábbi sikertelen DAA-kezelés, kialakult cirrózis) ellenére is 95%-os SVR-t lehetett elérni a sofosbuvir-velpatasvir-voxilaprevir kombinációval (4). A másik két pangenotípusos kombináció is messzemenően alkalmas a legtöbb beteg kezelésére, köztük a korábbi DAA-val nem gyógyultakra is (9).

Hazánkban jelenleg 3 gyógyszer érhető el a Viekirax+Exviera (Abbvie), a Harvoni (Gilead) és a Zepatier (MSD), alapvetően ezekkel is kiváló hatékonysággal lehetett a HCV-pozitív betegeket kezelni. Amikor 2015-ben elérhetővé vált az első két készítmény, akkor kezeltük a legsúlyosabb betegeket, akiknek a legsürgősebben volt szüksége a kezelésre, hogy megelőzhetők le­gyenek a legsúlyosabb szövődmények, a májelégtelenség és a májrák. Ebben az időszakban még ezekhez a készítményekhez individuális döntés alapján szükség volt a ribavirin kombinálására is, főleg ha korábban már sikertelen pegIFN-kezelés történt, cirrózis esetén, és ha 1a GT észlelhető. A HCV-kezelés fejlődése során az is cél volt, hogy a ribavirin is kikerüljön a kombinációkból, a pangenotípusos készítményekkel ez is megvalósíthatóvá vált.

A nemzetközi célkitűzés mindenképpen az, hogy 2030-ra a HCV-fertőzések terjedése megállítható legyen, a betegek összlétszáma a jelenlegi 10%-a alá legyen csökkenthető. A végső cél természetesen a teljes eradikáció. Ehhez rendkívül nagy erőfeszítéseket kell tenni, minden fertőzöttet meg kell találni, ami elsősorban össztársadalmi összefogást igényel, hiszen a fő terjesztési források az intravénás droghasználók. Számukra is különösen jelentős, hogy a kezelés mellékhatásoktól szinte teljesen mentes, továbbá a kezelés időtartama akár 8 hétre is lerövidíthető akkor, ha első kezelésről van szó és nincsen előrehaladott májbetegség. Erre a rövid időszakra pedig remélhetően biztosítható a megfelelő gyógyszerszedés.

Ezt a cikket, melynek még folytatása van HBV és NASH témában, az immár vírusmentes Hibiszkusz küldi!