Neharagudjatok, hogy mostanában ilyen keveset vagyok fenn, de elég sok a problémám mostanában.Nem rég voltam mr-in, mert nem tavaly voltam és találtak egy foltot a fejemben.Most voltam megint és nagyon félek az eredménytől.Remélem semmi komoly.Most, hogy ennyire megvagyok ijedve, gyakrabban van pánikrohamom, és egyszer volt egy rohamom is.De muszály megnyugodnom mert csak egy-két hónap mulva lesz eredmény.Most már itt tudok lenni gyakrabban, mert nem már vége van,és lassan megnyugszom.

Nekem tegnap megint volt pánikrohamom,és nemtudom, hogy hogyan tudnám legyőzni.Úgy kezdődött, hogy elkezdtem szédülni mert felment a vérnyomásom.Lefeküdtem és akkor már éreztem, hogy alig kapok levegőt  és majd megfulladok.Akkor apukámék tettek rám vizes borogatást,meg ott nyugtattak,hogy nincs semmi baj, de egy pánikoló embernek hiába is mondanak bármit is, úgysem fog megnyugodni.Legalábbis én így vagyok ezzel.Ma is szédültem, de szerencsére nem volt semmi.Remélem nem is lesz.

24 éves nő vagyok, és már 10 éve vagyok epilepsziás beteg.14 évesen kezdődőtt az egész.Arra lettünk figyelmesek, hogy állandóan fájt a hasam, és sehogyse akart elállni.Naponta többször is.Ezek voltak a tünetek.Én rögtön elmentem a háziorvoshoz, hogy miért fáj mindig a hasam és csak gyógyszereket írt fel.Amikor már ő is megunta hogy állandóan ott vagyok elküldött ultrahangra de ott nem találtak semmit.Ez így ment fél éven keresztül.

A háziorvos már azt mondta nekem, hogy csak megjátszom az egészet mert ilyen nics, hogy valakinek állandóan fáj a hasa és mégsem találnak nála semmit.Amikor ez megtörtént rá nemsokára volt egy rohamom de én nemtudtam, hogy mi történik.Mert elvesztettem az eszméletemet.Amikor már kitisztultam nagyon sírtam mert fájt a fejem és  elharaptam a nyelvemet is.Ekkor kórházba kerültem ahol nem voltak túl kedvesek velem, ugyanis nem tudtam enni semmi olyat amit rágni kellenne és erre elém raktak zsemlét meg ilyen dolgokat.Akkor le is fogytam jó pár kilót.Elvittek vizsgálatokra és  akkor mondták hogy epilepsziás vagyok.Azt is mondták, hogy valószínű,hogy nem lesz több, mert akkor lettem tinédzser és az váltotta ki.Rá nemsokára megint volt egy, és akkor már tudtuk, hogy beteg lettem.

Elég rossz érzés volt és nem is tudtam felfogni, de a szüleim azt mondták hogy nincs semmi baj, csak gyógyszereket kell majd szednem és akkor nem fog többet ilyen előfordulni.A mai napig nem tudok beletörőni, ebbe hogy én beteg vagyok.Jártam pszihológusnál is, hogy nem tudom mit csináljak  mert mindenhez felügyelet kell.Az orvosok azt mondták hogy a tinádzser kor végére kinövöm.De sajnos nem lett így.Rá pár évre csatlakozott hozzá egy kissebb pánik betegség is.Most már két fajta gyógyszert szedek az epilepsziára és eggyet a pánikbetegségre.Ez olyan hogy nem merek egyedül aludni, ha már este van és a párom még nem jött meg, nem merek kimenni a szobábol a konyhába vagy a mosdóba.Most már nem is bizakodom hogy valaha is meggyógyulok.Nem jártam középiskolába mert akkor szinte minden héten volt rohamom, mert fárasztottam az agyamat.Így csak 8 általánosom van.De még így is hogy nem fárasztom túl magam havi szinten vannak rohamok3-4 alkalommal.

Ez ellen nemtudok mit tenni.A párommal nem merünk babát vállalni, mert túl nagy a kockázat.Sajnos dolgozni sem tudok, mert nincs iskolám és amúgy is ha megtudják rögtön ki is rugnának.Hát ez lenne az én kis történetem.Örülök hogy megoszthattam veletek.