Varoszoba.hu » papa67

Alkoholizmusom

papa67 — Fri, 26 Aug 2016 19:26:36 +0000

67. évemet taposom. Nálam úgy 40 évvel ezelőtt kezdődött. Először csak napi egy üveg sör, aztán két üveg sör. Közben egy nem éppen szerencsés házasság. 43 év szolgálati idő után mentem nyugdíjba, ezen időszak alatt nem volt olyan munkahelyem, ahol ne játszott volna szerepet az alkohol. Összesen négy munkahelyem volt, de mindenütt volt szesz. Volt, ahol tiszta szesszel is dolgoztunk. Az egyik helyen töméntelen ital, tele vitrin, a másik helyen italozó munkatársak a táskában behozott italokkal. Belevittek az ivásba, mert gyenge voltam, jellemtelen. Nem volt erőm ellenállni nekik, meg szégyelltem is volna magam. Ó, milyen balga tud lenni az ember! Ma, ősz fejjel látom, hogy mennyi hibát elkövettem, milyen felelőtlen voltam a családommal szemben! Az utolsó években már odáig fajult a dolog, hogy nem volt elég a napi egy-két üveg sör, hanem már bor is kellett minden nap, aztán meg pálinka. Közeledtem a gödör aljához, naponta részeg voltam, már könyveimet kezdtem eladogatni, csakhogy alkoholhoz juthassak. A rendőrség néha kétnaponta bevitt a kijózanítóba, ami ugyan nem kijózanító, csak ez a neve. Ott bezártak egy ráccsal körülkerített ágyba. Szörnyű volt! Aztán jött a másnap. amikor elővett az iszonyatos lelkifurdalás. Mindezek ellenére tovább folytattam az ivást, újra és újra szinte megállás nélkül. Már a munkahelyemen is ittam titokban, egyszóval zugivó voltam! Ez az iszonyatos állapot odáig vezetett, hogy már öngyilkos akartam lenni, elindultam egy vasúti sínen a vonattal szemben, hátha elgázol. Nem sikerült. Többször közbotrányt okoztam, a rendőrség is bevitt, máskor részeg alakok vertek véresre, mégsem volt elég! Tovább ittam, részegeskedtem, nem mentem be dolgozni, már a munkakönyvemet akarták kiadni.

És akkor elérkezett 1995. december 24-e. Leültem az ágyam szélére /színjózan voltam/, magam elé tettem a falról a feszületet, és elgondolkodtam, átgondoltam az addigi egész életemet. Elgondoltam, hogy holnap lesz a kis Jézus születésnapja, és én még soha az életben nem ajándékoztam neki semmit. Kértem, hogy segítsen nekem, és megígértem Neki, hogy soha többé nem iszom! Az ígéretemet megtartottam, úgy voltam vele, hogy ha egy gyereknek megígérek valamit, akkor azt meg is kell tartani, és én a legszentebb kisgyereknek tettem ígéretet! Attól az időtől kezdve nem iszom többet alkoholt semmilyen formában, és minden nap hálát adok Istennek, hogy ebből az iszonyatosan mély szakadékból segített kimásznom. Azóta templomba járok, sokkal jobban vagyok, jobban megértem a másik embert, és igyekszem segíteni. Most is ezt tettem. Ha valakinek segített a történetem, már megérte.

reflux

papa67 — Tue, 15 Mar 2016 15:27:03 +0000

Érdekes dolgokat olvasok itt a refluxról. Sokan nincsenek tisztában vele, és ha feljön a sav a nyelőcsövükbe, azt hiszik, hogy sok a savuk. Nincs így! Ha a gyomorsav Ph-ja nem megfelelő, azaz alacsonyabb a normálisnál, akkor kinyílik a gyomorszáj, és feljön a sav. Ha megfelelő a Ph, akkor a gyomorszáj bezár. Én sokszor voltam így, feljött a sav. Kiskanál szódabikarbónát bevettem, de az csak ideig-óráig használt. Kutatni kezdtem a Neten, és ezt találtam:https://www.youtube.com/watch?v=KclhGgC8pgA

Érdemes végignézni! Még annyit, hogy kipróbáltam a Betacid nevű szert, amit a filmben is ajánl a hölgy, és használt.

tinnitus

papa67 — Tue, 15 Mar 2016 13:31:01 +0000

Nekem már gyerekkoromban baj volt a bal fülemmel, állandóan fájt, anyám mindig melegített sózsákot rakott rá. Most 67. évemet töltöm, és közel 20 éve zúg a fülem, de néhány napja már szédülök is. Azelőtt is volt, hogy szédültem, de az elmúlt egy nap alatt. Most úgy érzem, hogy a másik fülem is zúg, ami kiegyenlíti a szédülést is, mert nem jobbról balra szédülök, hanem összevissza. Megvizsgáltam magamat, azaz egyensúlyi tesztet végeztem, ahogy a fül-orr-gégészeten is végezték. Behunyt szemmel előretartott kezekkel végigmentem a szobán, és csak nagyon kis kitérést találtam. Ki is merek menni az utcára, de vigyáznom kell nagyon, mert ha oldalt fordítom a fejem, akkor szédülök. Egyébként az összes vizsgálatot elvégezték rajtam még annak idején, de nem találtak semmit. Szerintem az MRI-vizsgálatot rosszul végezték el, mert a kontrasztanyagot nem az érbe adták, hanem valahogy mellément, és már toltak is be a gépbe, időt sem hagyva, hogy talán valamennyi anyag felszívódjon. Hiszen a kontrasztanyag,-ha pontosan adják be,- nem rögtön fog megjelenni az agyban! Nem szóltam az orvosnak, és a mai napig bánom, hogy nem szóltam, dehát némelyik orvos nem foglalkozik azzal, hogy a beteg mit mond. Nem tudom, hogy mi lesz az el nem múló fülzúgással, most megpróbáltam letölteni egy fülhallgatón keresztül hallgatható programot, ami talán segít. Elég sokfélét lehet találni, és Netezés közben egy kicsit legalább elnyomja a belső hangokat. Érdekes, hogy ritkán még rádióadást is hallok, nem értem, amit a bemondó mond, csak hallom, sőt még néha zenét is hallok. Hihetetlen, de így van! A sorstársaim is biztosan hallottak már ilyenről.