Egy szombat napon már igen rosszul voltam, és az ügyeletet értesítettem, aki a László Kórházba vitetett.

Utolsó pillanatban kerültem kórházi kezelésre, ahol tiz nap alatt lábra állitottak. Köszönet érte.

Tekintettel arra, hogy II.cukor-beteg is vagyok, a kezelő főorvos úr a zárójelentésbe mindezt rögzitette és Diabetológus segitségét is javasolva a házi orvoshoz utalt. A vércukor rendszeres ellenőrzésére már tiz éve járok Diabetológushoz. A korházi zárójelentésben inzulin kezelést javasoltak, miután a kapott fertőzés a cukorháztartásomat lerontotta. Bejelentkeztem Diabetológus főorvosomhoz, kérve segitségét.

A zárójelentés alapján rövid úton beutalt a Délpesti Korház III. Bel-osztály Diabetologiai osztályára.

Egy hét alatt beállitották a szükséges inzulin adagolást, amit tételessen felsorolva utasitásba rögzitve átadtam házi orvosomnak. Köszönetemet kivánom kifejezni a korházi osztály minden dolgozójának a figyelmességükért,  pontosságukért, gyógyitó munkájukért.

A korházbol távozva elláttak megfelelő mennyiségü inzulinnal, Novo-pen adagoló készülékkel, teszt csikkal.

Amikor fogytán volt az inzulin, kiirás végett felkerestem a házi orvosomat, aki legnagyobb megdöbbenésemre megtagadta azt. Hiába utaltam a zárójelentésre és a Diabetológus főorvosi utalásra, hajthatatlan volt.

Elkeseredésembe kénytelen voltam a bizalmamat megvonni tőle, közölve, hogy még élek, ez nem rajta mulott. Felkerestem a lakhelyünkhőz hasonló közelségü házi orvosi rendelőt és találomra bejelentkeztem a legközelebbi doktórnőhöz. A doktornő elmondta, hogy ugyan nem az ő körzetébe tartozom, de megértve elkeseredésemet szivesen elfogadott. Ez fél évvel ezelött történt, azóta megnyugodva bizalommal fordulhatok, illetve fordulhatunk feleségemmel együtt gondjainkal új házi orvosunkhoz.

Antibiotikumot, meg még két fajta orvosságot irt fel, amitől az állapotom nem lett jobb.Sajnos cukros is vagyok.Miután állapotom egyre romlott, már sem enni, sem inni nem tudtam – a torkom összeszorult görcsölt,ha nyelni akartam – leesett egy éjszaka a cukrom, rosszullétemet a feleségem észrevette és a mentőket értesitette. Ők visszahoztak a tudati állapotba de többet nem kérdeztek, miért kerültem ebbe a helyzetbe.

Két hét elteltével egy szombat reggel az ügyeletet kértem ,hogy segitsenek. Az ügyeletes orvos látva állapotomat azonnal intézkedett és beutalt a László korházba.A korház ügyeletese mikor meglátott, azonnal infúziót köttetet be és csak ezután intézte az ilyenkor szükséges adminisztrációkat. Hétfőn az illetékes osztályos főorvos vett kezelésbe. Mindenféle vizsgálatokat elvégeztetett, majd közölte, hogy utolsó percbe érkeztem, mert életveszélyes állapotban vagyok. Infúziók és gyógyszeres kezelések után 10-napelteltével kerültem haza.

Csak hálával tudok visszagondolni az osztály orvosi és ápolói kolektiva álldozatos figyelmes munkájára, pedig ők is létszám hiányossan teljesitik hivatásukat, kitünő figyelemmel.

Tisztelettel: Dankó László