Pánikbetegség, szorongás

Tomi1984 — Wed, 25 Nov 2015 10:42:19 +0000

Kedves Mindenki!

Szeretném Veletek megosztani a pánikbetegségem történetét és jelenlegi helyzetem.

2005 óta szenvedek pánikbetegséggel, akkor egy rosszulléttel kezdődött egy buszjáraton. Nagyon nagyon rosszul lettem, halálfélelemmel, légszomjjal + ami kell.

Ez a roham annyira megpecsételt, hogy a következő napokban, hetekben, hónapokban is csak arra tudtam gondolni, hogy “nehogy megint ilyen rosszul legyek”. Kialakult nálam egy enyhe lefolyású depresszió is, nem tudtam kimozdulni a szobából, a lakásból, féltem társasági életet élni, mert mi van, hogyha rosszul leszek.

Talán 2-3 hónappal az első rosszullétem után arra jutottam, hogy ez már nem normális dolog, szükségem van orvosi segítségre. Meg is kerestem egy pszichiátert, elmeséltem neki a tüneteim (addig nem is tudtam hogy létezik olyan, hogy pánikbetegség), milyen rosszul érzem magam lelkileg az elmúlt egy-két hónapban.

Ugye az állandó aggódás, a szorongás, a félelem behálózta minden napom.

A diagnózis természetesen pánikbetegség lett, amit el is kezdtünk kezelni gyógyszerrel.

Egy antidepresszánst kaptam melyet annak rendje, módja szerint el kezdtem szedni.Viszont egy hét múlva elég riasztó mellékhatások jelentkeztek, úgymint izomrágás, izületi fájdalom. Visszamentem a dokihoz, írt egy másikat, ez lett a Dalsan nevű bogyó, ami ugye ha jól tévedek vmi szerotonin visszavétel gátló dilibogyó.

Na ez a gyógyszert szedtem talán 3 évig, már pontos dátumot nem tudok, amitől majdnem tünetmentes lettem. Elmúltak az aggódások, a félelmek, majdhogynem a rohamok is. Ugyan voltak rosszulléteim, de közel sem olyan súlyosak, mint a kezelés előtt.

A későbbiekben el.el követtem azokat a hibákat, hogy magamtól abbahagytam a gyógyszert, mert azt hittem meggyógyultam, de szépen lassan vissza-visszatértek a rohamok. Először enyhe lefolyásúak, majd egyre erőteljesebbek.

Talán 2010 környékén visszamentem a z orvoshoz és elmondtam neki a panaszaim, meg hogy hol szedtem a gyógyszert, hol nem.Akkor az orvos ajánlott egy másik gyógyszert, merthogy létezik már egy ugyanolyan hatóanyaggal, de kevesebb mellékhatással bíró készítmény. Végül váltottunk erre, ami a Cipralex nevű gyógyszer. Hogy jobb lett-e, mint a másik?hmm talán, de azért voltak mellékhatások. Sajnos próbálkoztunk kellett többbel az elmúlt évek során, pl. szájban oldódóval, de nem volt jó mert rossz szájíz maradt utána, aztán jött a Scippa nevú gyógyszer, attól megint izületi fájdalmak gyötörtek.

Az elmúlt egy évben viszont valami változott!

Egy éve kikerültem a családi házból, lakásba költöztünk a párommal.

Hogy mi változott?:

Azt tudnám mondani, nagyon sokat aggódtam saját magam miatt, ha valami fáj, már a legrosszabbra gondolok.

Fáj a hasam=vastagbélrák

Aranyérszerű tünetek=végbélrák és hasonló szépségek.

Ezek a gondolatok szinte mindennaposak voltak, halálfélelemmel állandó szorongással…

Viszont ami a napokban a legrosszabb tünetek:

- mintha nem a valóságban lennék, azt hiszem álmodok,

- nem merek belenézni a tükörbe, nem akarom magam meglátni,

- mintha nem ismerném meg a családtagjaimat, mintha nem is ismerném őket érzés

- zavart álmok gyötörnekl.

Nagyon félek az egésztől!!! Már reggel amikor felkelek már kattog az agyam ezen és nem tudok elvonatkoztatni.

Napi szintem frontint veszek be, mert attól sokkal jobban érzem magam és el tudok lazulni.

Nos végezetül annyit írnék, hogy ezt elmondtam a orvosomnak, aki el is mondta hogy az elmúlt időszakban egy markáns depresszió lett úrrá rajtam, de ez a pánikbetegség velejárója. Új gyógyszert próbálunk egy hete, ami a Valdoxan névre hallgat,Jah és elkezdtem járni terapeutához is.

Remélem nem vagyok egyedül és más is érzett így és remélem meg fognak szűnni ezek a tünetek, mert már igazán elegem van belőlük!!!

Üdv.

Varoszoba.hu » Tomi1984

Pánikbetegség, szorongás